Magyarország kilábal az inflációból? Októberben 0,4 százalékkal olcsóbban vehettünk hideg élelmiszereket
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 októberében az infláció mértéke az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalék volt, szeptemberhez viszonyítva azonban átlagosan nem változtak az árak — idézte a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében a KSH legújabb Magyarországra vonatkozó adait. Egy jelentős árucsoportnak ugyanakkor érzékelhetően csökkentek az árai.
Kiterjesztett árcsökkentés a magyar boltokban az infláció miatt
Az élelmiszer-infláció mértéke éves alapon 3,9 százalékot tett ki, míg szeptemberhez képest az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött. Ezen belül vizsgálva, a hideg élelmiszerek esetében, azaz a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva éves alapon mindössze 1,7 százalékkal emelkedtek, az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak.
A magyar kormány 2026. február 28-ig meghosszabbítja és december 1-jétől további 14 termékre, így például a sertésmájkrémre, a sajtkrémre, az almára, a körtére és a szilvára is kiterjeszti az árréscsökkentést.
Az intézkedés tartós és érdemi árcsökkentést eredményezett, a drogériákban átlagosan 27,6 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek. A kormány minden ágazatban fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben, ezért önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is.
Infláció: még mindig az árrésstopok
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen 4,4 százalékos fogyasztói árindexet, havi alapon stagnálást vártak.
Ugyanakkor továbbra is az árrésstopok befolyásolják az infláció alakulását, a hatósági intézkedések, köztük az élelmiszerekre, a drogériákra kivetett árrésstop, illetve a bankok és telekommunikációs szolgáltatók önkéntes árkorlátozása összegészében mintegy másfél százalékponttal mérséklik az inflációt.
Mindezt egy olyan gazdasági környezetben, amikor nincsen keresleti nyomás. A gazdasági növekedés idén 0,5 százalékkal emelkedhet átlagosan a kormány és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter várakozásai szerint. A tárcavezető a gazdasági stagnálást a külső kereslet hiányára és a német gazdaság gyengélkedésére vezeti vissza.
