Újraszabályozatlan titkok

Az IM, mint arról lapunk korábban beszámolt, tervezetet készített a polgári törvénykönyv személyhez fűződő jogokkal foglalkozó fejezetének módosítására, amely az üzleti titokkal, valamint a sajtóval kapcsolatos jogszabályokat is érintette volna. Az elsősorban a sajtóra vonatkozó -- sokakat a lex Pokol néven ismert elképzelésekre emlékeztető -- résszel szembeni, az egyeztetéseken megfogalmazott kedvezőtlen visszajelzések miatt azonban a tárca félbeszakította a koncepció kidolgozását -- tudta meg lapunk Sáriné Simkó Ágnestől, az IM miniszteri biztosától.
Az üzleti titkokkal kapcsolatos szabályok módosításának kérdése így egyelőre lekerült a napirendről a tárcánál, holott a törvény módosítása olyan, látványosnak tekinthető viták végére is pontot tehetett volna, mint amilyen a 2000. augusztus 20-i ünnepségek költségvetésének ügye. Emlékezetes, az Országimázs Központ (OK) nem számolt be tételesen a millenniumi rendezvények büdzséjéről, ám Majtényi László ombudsman lapunk beadványára megállapította: az OK kezelésében lévő adatok közérdekűek, s a nyilvánosság egyenértékű az ellenőrzésre jogosult állami szervekkel.
Sáriné Simkó Ágnes szerint az üzleti titkokkal kapcsolatos előírások felülvizsgálata az új polgári törvénykönyv megalkotásakor vagy az adatvédelmi törvény esetleges módosításakor történhet meg. A kormány egy 1998-as határozatában előírta az új polgári törvénykönyv megalkotását. Ennek megfelelően már létrejött az a kodifikációs bizottság, amelynek feladata, hogy az év végéig elkészítse az új törvénykönyv koncepcióját. Így 2002-ben elvben a részletes tervezet kidolgozása is elkezdődhetne.
A közérdekű adatokkal és az üzleti titkokkal kapcsolatos jogszabályok jelenleg nincsenek tekintettel egymásra, mert az adatvédelmi törvény szerint közérdekű minden olyan nem személyes adat, amelyet állami, önkormányzati, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kezel, míg más jogszabályok azt írják elő, hogy minden üzleti adatot bizalmasan kell kezelni, amelynek titokban maradásához az érintetteknek méltányolható érdeke fűződik -- mondta Kerekes Zsuzsa, az adatvédelmi biztos hivatalának főosztályvezetője. Az információszabadsággal kapcsolatban évente 70-80 ügy kerül az adatvédelmi biztos elé, s az eltérő jogértelmezés mutatkozott meg a tavalyi millenniumi ünnepségek megrendezésével kapcsolatos vitában is -- fogalmazott Kerekes Zsuzsa.
Az ügyek kisebb része végül bíróság elé kerül, s eddig mintegy tucatnyi ítélet született hasonló esetekben. Jogi szakértők szerint eleinte ugyan ellenkező előjelű ítéletek is születtek, azonban az utóbbi néhány évben hozott döntések közérdek felmerülése esetén általában az üzleti titok elé helyezik az információhoz való jogot. Legutóbb a Nyilvánosság Klub nyerte meg első fokon azt a Pénzügyminisztériummal szemben indított pert, amelyet a szervezet a Postabankkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala céljából indított.
Az egységes jogértelmezés érdekében a kérdést -- az adatvédelmi biztos munkatársa szerint -- úgy lehetne megnyugtatóan rendezni, ha a jogszabályok pontosan meghatároznák, hogy mi számít méltányolható érdeknek az üzleti adatok titokban tartásánál, s ehhez az adatvédelmi törvény módosítására lenne szükség. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint nem lehetne szó méltányolható érdekről a közpénzek felhasználása és a vállalkozások olyan jogsértései esetén, amelyek a lakosság érdekeit is súlyosan érintik. Ilyen például a környezetszennyezés vagy az adófizetés elmulasztása. Az egyértelmű törvényi szabályozás megteremtéséig nem várható az információ szabadságával kapcsolatos ügyek számának csökkenése, azonban az ezzel kapcsolatos tervezet lekerülése a napirendről azt jelenti, hogy jelentősen csúszhat a kérdés végleges rendezése.