Átvilágítás: célkeresztben az elektronikus média
A különböző területek átvilágítását végző önálló bizottságok maguk dönthetnek arról, hogy milyen szankciókat alkalmazzanak az adatszolgáltatást megtagadó orgánumokkal szemben -- mondta el lapunk kérdésére Hodászi Zoltán, az átvilágítóbírák soros elnöke a testület tegnapi ülését követően. Az átvilágítás által érintett 430 elektronikus médium közül mintegy tíz nem válaszolt a megadott határidőig a bírák megkeresésére, amelyek részben -- például címváltozás miatt -- elérhetetlennek bizonyultak, részben pedig elzárkóztak az együttműködéstől.
Az eddig nem válaszolók újabb felszólításra számíthatnak, s ha ekkor sem szolgáltatnak adatokat az átvilágítóbíráknak, akkor a testület velük foglalkozó bizottsága az államigazgatási eljárás szabályai szerint eljárást folytathat az átvilágítandók körének megállapítása érdekében. A kért információkat a határidőig elküldő médiumoknál már megkezdődött az adatok elemzése, ami várhatóan 2-3 hónapot fog igénybe venni.
Az írott sajtó területén még nem fejeződött be annak a pontos felmérése, hogy hány orgánumot érint az átvilágítás. Hodászi Zoltán elmondta: a kulturális tárcától néhány napja érkeztek meg azok az adatok, amelyek kiértékelése alapján össze lehet állítani az átvilágítandók listáját, ami várhatóan néhány héten belül megtörténik.
A kötelezően átvilágítandók: a média felső beosztású tagjai, a politikai pártok vezetői, valamint a hivatásos bírák és ügyészek -- mintegy 10-15 ezer fős -- körén kívül a sajtó többi munkatársa, az ügyvédek, a közjegyzők és az egyházi személyiségek maguk is kérelmezhetik múltjuk megvizsgálását. Eddig 2-3 tucat ilyen jellegű megkeresés érkezett a testülethez, azonban a kérelmezők többsége a kötelezően átvilágítandók körébe tartozott.
