Konkrét panaszok

Az Európa Tanács (ET) kínzást és embertelen bánásmódot vizsgáló bizottsága (CPT) napokban közzétett országjelentéséből kiderül: számos esetben verik, rugdalják az őrizetbe vett személyeket a magyar rendőrök. A külföldiek, a fiatalkorú bűnözők és roma származásúak fokozott mértékben ki vannak téve a rendőrségi brutalitásnak, nemritkán a rasszista megnyilvánulásoknak is. A tanulmány konkrét, 1999 decemberében történt eseteket említve kiemeli például, hogy az egyik őrizetbe vett, hátrabilincselt kezű személyt egyebek közt megrugdalták, és halállal fenyegették az eljárásban részt vevő rendőrök.
Az ET már az 1994-es országjelentésében is szóvá tette, most pedig megismételte azt az ajánlását, amely szerint tudatosítani kell a magyar rendőrökben, hogy a már letartóztatott -- és így felügyelet alatt lévő -- személy elleni erőszakot semmi sem indokolja. Komoly szankciókkal kellene szembenézie annak, akit rendőri túlkapáson érnek -- vélekedik az ET bizottsága. Megismétli továbbá azt az észrevételét, hogy az előzetes letartóztatás során biztosítani kell a lehetőséget az ügyvéddel történő konzultálásra. Az ET szerint de facto ugyanis nagyon kevés esetben jut jogsegélyhez az érintett.
Időnként valóban vannak rendőri túlkapások, azonban ezek rendkívül kis számban fordulnak elő, amelyekből nem lehet általános következtetéseket levonni a magyar rendőségre vonatkoztatva -- mondta Komáromi István, a Belügyminisztérium (BM) főosztályvezetője.
Szerinte a rendőrségi jogszabály pontosan meghatározza, hogy mikor alkalmazható erőszak, s ha ez törvénytelenül történik meg, akkor a rendőrségtől függetlenül működő ügyészség vizsgálja ki az esetet, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy ne vonják felelősségre a bűnösöket.
A rendőri brutalitással kapcsolatban tavaly 153 elkövető vált ismertté az ügyészi szervek előtt. Közöttük 136 rendőr volt, akiket jogtalan erőszak alkalmazása, jogellenes fogva tartás, valamint kényszervallatás miatt vontak felelősségre -- mondta Sódor István fővárosi főügyész, aki szerint ez arról tanúskodik, hogy csak kivételesen fordulnak elő rendőri túlkapások.
A rendőrség már évekkel ezelőtt alkalmazza az Európa Tanács ajánlásait, így például a tisztek és a tiszthelyettesek tantervében is szerepel az állampolgári jogok oktatása -- fogalmazott a BM főosztályvezetője. Szerinte a rendőrség az egyéb területeken is az európai normáknak megfelelően jár el, s az új rendőrségi fogdákat, illetve büntetés-végrehajtási intézményeket is ez alapján alakítják ki.
A börtönök túlzsúfoltsága legszembetűnőbb példájaként a veszprémi büntetés-végrehajtási intézetet említi az ET-tanulmány, amely szerint az épület állapota is sok kívánnivalót hagy maga után. A 8-10 négyzetméter nagyságú cellákban 4, a 32 négyzetméteresekben pedig 11 személy raboskodott 1999 decemberében. Az ET delegációja szerint ekkora zsúfoltság elfogadhatatlan. Ajánlásként megfogalmazzák, hogy minden rabra 4 négyzetméternyi terület jusson, továbbá, hogy a fogvatartott hetente legalább egy alkalommal meleg vízben tisztálkodhasson. Kifogásolták azt is, hogy számos intézetben az úgynevezett "szigorított" fogvatartottaknak kezüket-lábukat megbilincselik, ha kivezetik a cellájukból, annak ellenére, hogy az épület védelme megfelelő. A büntetés-végrehajtási illetékest lapzártánkig nem sikerült utolérni.