Az FKGP-hétvége jogi kérdéseket vet fel

A csatát megnyertük -. ezek voltak a házigazda Pest megyei kisgazda elnök, Réti Miklós zárszavai a ceglédi nagygyűlésen, ám az ütközet sokkal korábban, alig fél órával a hivatalos kezdés után eldőlt. Hiába jutott be dulakodás árán a sportcsarnokba közel húsz szokatlan külsejű biztonsági ember között a szervezőtitkári posztról leváltott Balogh Gyula, a Turi-Kovács Béla és Szabó János által összefogott elnökcsere-kísérlet elbukott. A terv az volt, hogy az ülés elején ügyrendi javaslatot tesznek a levezető elnök személyére (Szabó János), akit ha a küldöttek elfogadnak, szavazást rendel el a pártalkotmány-módosítási javaslatról és a közel 900 aláírással ellátott, az elnökség elleni bizalmatlansági indítványról. A "puccsisták" azonban szót sem kaptak, a Réti Miklós beszédével feltüzelt tömeg ellenjelölt nélkül szavazta meg Gyimóthy Gézát levezető elnöknek -- a későbbiekben is minden szavazásnál alkalmazott módon, "látható többséggel", az ellenszavazatok próbája nélkül. Az ülésen ezt követően a "puccsistákkal" korábban kacérkodó Bernáth Varga Balázs helyett Gyimóthy Gézát választották főtitkárrá, előbbi azonban elnyerte az országos szervező főtitkári tisztet. A küldöttek megerősítették az elnökséget és a korábbi, Boros Imre visszahívására vonatkozó határozatot, valamint megszavazták alelnöknek G. Nagyné Maczó Ágnest. A pártból négy évvel ezelőtt kizárt, a pártelnök által még két héttel ezelőtt is árulóként említett politikus asszonyt Torgyán József javasolta a posztra -- meglepve ezzel az elnökség tagjait is.
A ceglédi gyűlés Turi-Kovács Béla szerint nem volt szabályos, Szabó János és Balogh Gyula is az ügyészséghez kíván fordulni a párt működésének törvényességi vizsgálatát kérve. Egyik politikus sem ment át azonban a reformerek fővárosi gyűlésére. Megérkezett oda viszont 178, a ceglédi kudarc után az ottani nagygyűlést elhagyó küldött és két országgyűlési képviselő, Orosházi György és Koppánné Kertész Margit is. A fővárosi rendezvényen kimondták a ceglédi nagyválasztmány ülésének felbomlását, majd annak jogfolytonosságát, és leváltották Torgyán Józsefet. Elnöknek Lányi Zsoltot választották meg, akit a kisgazda frakcióból legalább hét képviselő ismer el.
Torgyán a ceglédi gyűlés legkaotikusabb pillanatában, zúgó fújolás-éljenzés közepette, a küldöttek kis részének figyelmét élvezve "megszondázta" a tagságot, és kimondta, hogy teljes a támogatottsága. Kérdéses, sikerült e ténylegesen stabilizálnia helyzetét. Miniszterei immáron -- az agrártárcát irányító, a pártügyekbe bele nem folyó, ám a Fidesz kongresszusát vasárnap Turi-Kovács Bélával együtt felkereső Vonza András kivételével -- egyértelműen ellene fordultak. Orbán Viktor a hét végén nem kívánta kommentálni a történteket, több fideszes politikus azonban emlékeztetett: a miniszterelnök egyértelműen leszögezte, a kormányt nem érinthetik a kisgazda belügyek.
A háború folytatására való készülődést jelzi, hogy a pártelnök javaslatára a nagygyűlés elfogadta a pártalkotmány olyan értelmezését, miszerint a kisgazda frakció nem párttag képviselői nem tagjai automatikusan a párt vezető testületeinek.
A képviselők jelentős része a hét végén kivárni látszott, mint egyikük mondta, alszik egyet a történtekre. Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: amit a többség döntött, el kell fogadni, ám a miniszterek visszahívásának kérdésében az elnökségnek mérlegelnie kell, lehet-e egy évvel a választások előtt kormányátalakításra késztetni a miniszterelnököt.
Az FKGP-ben történtek nem politikai, hanem jogi kérdéseket vetnek fel, így azokra a Fidesznek nem kell reagálnia -- szögezte le Kövér László, a párt alelnöke. Pokorni Zoltán elnök lapunk kérdésére, fogadná-e kisgazda elnökként Lányi Zsoltot, nemmel felelt, de mint mondta, az elkövetkezendő napokban Torgyán Józseffel sem tartaná célszerűnek találkozni.