Diplomások választása

A diplomások a felnőtt népesség mintegy 13 százalékát teszik ki, ám e körben a bizonytalanok aránya lényegesen alacsonyabb: a Szonda Ipsos adatai szerint az országos 35 százalékos átlaghoz képest mindössze 26 százalék. Tény ugyanakkor, hogy ezen réteg választási hajlandósága is jóval magasabb az átlagnál, legalább 75 százalékos -- mondta lapunknak Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint az értelmiség ugyan jóval tagoltabb más csoportoknál, ezért nehéz egyetlen közös tulajdonsággal illetni, ám a réteg véleményformáló képességgel bír.
Ennek szerepe a jelenlegihez hasonló politikai egyensúlyi helyzetben felnagyítódik, így az értelmiség jelenleg bizonytalan negyedének jövőbeli pártválasztása, azaz annak kimondása, hogy az MSZP vagy a Fidesz esélyesebb a győzelemre, eldöntheti a választások kimenetelét.
Nem figyelhető meg a pártválasztásban olyan "mozgás" az értelmiség részéről, amely eltérne a lakosság egészének véleményváltozásaitól -- szögezte le ezzel szemben Kolosi Tamás. A Tárki elnöke úgy véli: a választásra jogosultakra a világon mindenütt egyre kevésbé jellemző, hogy társadalmi osztályuk, végzettségük alapján választanának egy-egy pártot. A hagyományosan "balra sorolt" munkásosztály esetében például immáron csak arról van szó, hogy ezen rétegen belül néhány százalékkal magasabb a ténylegesen baloldali pártra voksolók aránya. Szerinte ezt támasztják alá a magyarországi adatok is, a diplomások nagyjából fele-fele arányban megosztottak, az összlakossághoz hasonlóan választottak az MSZP és a Fidesz között.
Závecz Tibor szerint ez a megosztottság viszont azt jelenti, hogy az értelmiség "bajban van", a kiegyensúlyozott politikai helyzetben nem látszik, hogy a két nagy párt közül melyik az esélyesebb, hova érdemesebb inkább csatlakozni. Noha tavaly tavaszhoz képest az értelmiség pártpreferenciái nem változtak lényegesen (2000 tavaszán MSZP--Fidesz 27-24 százalék, 2001 tavaszán MSZP--Fidesz 30-27 százalék), a győzelmi várakozások kiegyenlítődtek. Míg tavaly ősszel a teljes lakosság 40, az értelmiség 53 százaléka az MSZP-t tartotta befutónak szemben a Fidesz 18, illetve 20 százalékával, mára a teljes lakosság körében 33 százalék a szocialistákat, 32 százalék a legnagyobb kormánypártot, a diplomásoknál 37 százalék az MSZP-t, 31 a Fideszt várja az első helyre. Závecz Tibor szerint az értelmiség az elmúlt években nem feltétlenül értékek alapján döntött, választásánál jelentős szerepet játszottak az érdekek és az esélyek.
Kolosi Tamás szerint a megosztottság egyértelműen azt jelenti, hogy az értelmiségi tábor tud választani, sőt, már meg is tette ezt. Szerinte, ha egy személy pártválasztását befolyásoló körülmények összességét 100 százaléknak vesszük, akkor ezen belül mindössze 3-5 százalékot tehet ki a társadalmi osztályhoz való tartozás.
Egyetértenek a kutatók abban, hogy a parlamenti pártok mindegyikénél (kivéve az FKGP-t) a pártok támogatói táborában -- az összlakosságon belüli arányához képest -- felülreprezentált az értelmiség. Ennek oka, hogy ezen csoporton belül alacsonyabb a bizonytalanok aránya, döntő többségük tud pártot választani. Annak ellenére, hogy a diplomások többsége is egyértelműen a két nagy párt mögé sorakozott fel, a mai napig a két -- mára kicsivé vált -- rendszerváltó párt, az MDF és az SZDSZ táborában a leginkább kimagasló az értelmiség aránya.