Erős adut adott az iráni háború Hszi Csin-ping kezébe, Kína segítsége nélkül nem lehet feltölteni a kimerült amerikai katonai készleteket
Az Irán ellen folytatott háború alaposan kimerítette az amerikai katonai készleteket, és tönkretette az Egyesült Államok régióbeli rakétavédelmi rendszerének egy kulcsfontosságú részét, a radarállomásokat. Bár pontos adatokat nem tudni, az újjáépítéshez sok mindenre szükség lesz – többek között Kína együttműködésére.
A háború alig több mint egy hónapja alatt Irán több, a régióban elszórtan működő amerikai radarállomást is célba vett; ezek olyan csúcstechnológiájú védelmi rendszerek, amelyeket a közeledő rakéták és drónok észlelésére és lelövésére használnak. Katonai szakértők szerint sok közülük megsérült, ha nem is semmisült meg teljesen.
Az elfogórakéták egyik kulcsfontosságú alkotóeleme a gallium, egy kritikus fontosságú ásványi anyag, amelyet más csúcstechnológiás termékekben, például félvezetőkben is használnak – és
Kína szinte teljes monopóliummal rendelkezik a gallium feldolgozása terén,
és már bizonyította, hogy hajlandó korlátozni a hozzáférést, Peking többször is megtiltotta az exportját.
Erősíti Kína pozícióját a háború
„Általánosságban véve sebezhetőbbé tesz ez minket? Igen, szerintem igen. Kétség sem fér hozzá” – mondta a Politicónak Mihail Zeldovics, egy kritikus fontosságú ásványokra specializálódott befektető.
Az elfogórakéta-készlet újjáépítése évekig fog tartani, és az Egyesült Államok megnövekedett galliumigénye csak megerősíti Peking pozícióját a Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök között az iráni háború miatt május közepére halasztott csúcstalálkozón.
Vészesen leapadtak az amerikai készletek
A kritikus fontosságú ásványanyagok és ritkaföldfémek feletti monopólium Peking egyik legerősebb fegyvere volt már a vámháborúban is, amelyet sosem félt használni, és nincs kizárva, hogy most is kijátssza majd ezt az adut. Annál is inkább, mert a Reuters február végi, két nappal az iráni háború kezdete előtt kiadott tudósítása szerint az Egyesült Államok már akkor is csak hetekre, legföljebb hónapokra elegendő készlettel rendelkezett bizonyos ritkaföldfémekből.
A South China Morning Postnak pedig megbízható források és szakértők egyenesen azt sugallták, hogy
Pekingtől függ, meddig tudják az amerikaiak bombázni Iránt,
és a ritkaföldfémek szállításának kérdése fogja dominálni a csúcstalálkozó napirendjét, és erősíti Hszi pozícióját.
Egyetért ezzel Wendy Cutler, az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselője Hivatalának korábbi tárgyalója is. „Abban a pillanatban, hogy az egyik fél kér, amikor vannak dolgok, amiket akar, ez a kapcsolat olyan pontra jut, ahol a másik fél megérzi a befolyásolási lehetőséget, és Peking nagyobb követelésekkel állhat elő” – vélekedett.
Újabb szűk keresztmetszet keletkezhet az ellátási láncban
A kulcsfontosságú ásványok a félvezetők, az elektromos járművek, a szélerőművek, valamint az okostelefon- és laptoptöltők mellett az amerikai fegyverrendszerek és egyéb védelmi technológiák alapvető alkotóelemei is.
A légvédelmi rakéták pontosságának biztosításához nem csupán galliumra, hanem más nehéz ritkaföldfémekre, mint a
- terbiumra és
- diszpróziumra
is szükség van.
Kína dolgozza fel a nehéz ritkaföldfémek több mint 90 százalékát.
„Az ellátási láncok zavara újabb szűk keresztmetszeteket okozhat a védelmi iparban, és tovább bonyolítja a helyzetet” – figyelmeztetett Brian Hart, a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies (CSIS) China Power Project programjának helyettes igazgatója.
Drága dolog a háború
Az Iránnal kötött kéthetes tűzszünet alatt az amerikai hadsereg felmérheti a keletkezett károkat és azt, hogy mi szükséges a tartalékok feltöltéséhez. Valószínűleg nem kevés; a The New York Times tudósítása szerint Irán a háború első napjaiban hét amerikai katonai célpontot támadott, kommunikációs és radarrendszereket.
Ezeknek a gyengítése azzal jár, hogy
több, akár 10-11 elfogórakétát ki kell lőni egyetlen támadórakéta megsemmisítéséhez.
A brit Financial Times által közölt szakértői elemzések szerint a háború napi több százmillió dollárba kerül az Egyesült Államoknak, és ennek a tizedét a felhasznált vagy elpusztított katonai felszerelés teszi ki.
Elaine McCusker, az American Enterprise Institute (AEI) vezető kutatója, a Pentagon költségvetési osztályának korábbi munkatársa szerint a becsült amerikai kiadások a háború első öt hetében 22,3–31 milliárd dollárra rúgtak, ebből 2,1–3,6 milliárd dollárt tesznek ki az elszenvedett károk – például a USS Gerald Ford fedélzetén kitört tűz – és a felszerelés pótlása.
A galliumot viszonylag könnyű pótolni, csak sok időbe telik
Az iráni háború még sürgetőbbé teszi alternatív, Kínától független ellátási láncok kialakítását a kritikus ásványok terén. Trump február elején döntött kritikusásvány-készlet létrehozásáról, és tavalyi ázsiai körútján is több megállapodást kötött az ellátás biztosítására.
A gallium terén ez kivételesen jó esélyekkel kecsegtet, mert kicsi a piac, ráadásul gyakran más fémek, például alumínium és cink feldolgozása során keletkezik melléktermékként. Ez azt jelenti, hogy minden vállalat, amely képes a galliumot kivonni az olvasztási folyamat során, hozzájárulhat a globális kínálat növeléséhez.
A probléma csak az, hogy ennek a biztosítása időbe telik, sokkal több időbe, mint amennyi alatt az Egyesült Államok kimeríti a fegyverkészleteit.
Rövid és középtávon Kína változatlanul kihasználhatja domináns pozícióját bizonyos kritikus fontosságú ásványi anyagok esetében.
Peking ugyan betartja a kereskedelmi háborúban kötött tűzszünetet, az ígéretének megfelelően enyhítette a kritikus fontosságú ásványi anyagokra vonatkozó exportkorlátozásokat, de bármilyen kísérlet a status quo megváltoztatására azonnal visszavezethetné a két országot egy olyan kereskedelmi eszkalációs sorozatba, amely jelentős következményekkel járna az amerikai gazdaságra nézve – egy ponton lényegében embargót hozva létre a két ország között.
Kérdés, hogy Hszi használja-e ezt az adut a csúcstalálkozón, vagy inkább az egyensúly fenntartását választja.
