Kiútkeresés a médiazsákutcából

Bel- és pártpolitikai kérdések nem tartoznak a Külügyminisztériumban a Martonyi János kezdeményezésére rendszeressé vált, az EU-csatlakozást érintő kérdésekben folytatott hatpárti egyeztetések napirendjébe -- szögezte le Horváth Gábor, a tárca szóvivője. Mint mondta, a frakcióvezetőkkel való megbeszélésen már szerepelt a médiatörvény módosításának kérdése, Martonyi János most újólag fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a csatlakozási tárgyalások menetrendjének betartásához szükséges a jogszabály megváltoztatása.
Az EU soros, svéd elnökségének mandátuma június 30-án jár le, a csatlakozási menetrend még ezen időszakra ütemezi az audiovizuális fejezettel kapcsolatos tárgyalások lezárását. Ennek feltétele a médiatörvény módosítása, részben a kiskorúak fokozottabb védelme, részben a műsorra kerülő európai gyártású alkotások megfelelő arányának biztosítása érdekében.
A vonatkozó törvénymódosítás vitáját a múlt héten kezdte meg a parlament, ennek során kiderült: a jogharmonizációval összefüggő kormány-előterjesztést szakmailag ugyan elfogadja az MSZP és az SZDSZ, a kétharmados támogatásra még sincs esély. Mindkét párt a közszolgálati médiakuratóriumokban kialakult helyzet megoldását várja el, feltételül szabva ezt a kormányjavaslat megszavazásához. Ismert: a kuratóriumokban mintegy két éve kizárólag kormánypárti delegáltak ülnek. A nyolcfős testületekben a törvény szerint négy-négy kormánypárti és ellenzéki delegált dolgozhatna. Az ellenzéki oldalon ez a korábbi gyakorlat szerint azt jelentené, hogy két szocialista és egy-egy SZDSZ-es, illetve MIÉP-es szakértő foglalna helyet. A MIÉP ezzel szemben két helyet követelt, a kormánypártok pedig nem voltak hajlandók az "egységes elbírálás alá vett" ellenzéki jelöltek közül kiszavazni bárkit is.
Kovács László, az MSZP elnöke kedvezően reagált a Martonyi János kezdeményezte egyeztetésre, ám kijelentette azt is: a médiavita feloldásának nincs más megoldása, mint a parlamenti arányok leképezésének biztosítása a kuratóriumokban. Pető Iván, az SZDSZ képviselője a parlamenti vitában ugyancsak azt hangsúlyozta: nemcsak a jogi formalitásoknak kell megfelelniük az EU-normáknak, hanem a magyar médiarendszer működésének is. Sasvári Szilárd (Fidesz) lapunknak azt mondta: a két kérdés nem kapcsolható össze. Folytatni lehet és kell a tárgyalásokat a kuratóriumok ügyében, ha van rá lehetőség, akár e kérdésben is dönthet a parlament, ám a jogharmonizációs feladatoknak mindenképpem eleget kell tenni.