Módosítanák az adatvédelmi törvényt

Az üzleti titok nem korlátozhatja az állami és az egyéb közszolgálati intézmények, illetve a költségvetési pénzt felhasználó vállalatok gazdálkodásának nyilvánosságát -- ez az alapelv érvényesülhet majd, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az adatvédelmi törvény módosítására vonatkozó, készülőben lévő IM-tervezetet. Oros Paulina, a tárca közjogi kodifikációs főosztályvezető-helyettese a Világgazdaságnak elmondta: a közérdekű adatok és az üzleti titkok jogszabályi viszonyának rendezését a februárban elfogadott korrupcióellenes kormányzati stratégia írta elő, amit a tárca az adatvédelmi törvény módosításával kíván vérehajtani. Az IM az erre vonatkozó koncepciót -- a februári kormányhatározatnak megfelelően -- május végéig a kormány elé kívánja terjeszteni.
Az adatvédelmi törvény módosítása segíthet megelőzni az olyan ellentéteket, mint amilyen az Országimázs Központ (OK) és az adatvédelmi biztos között alakult ki amiatt, hogy az OK az ombudsman -- lapunk által kezdeményezett -- állásfoglalása ellenére sem számolt be tételesen a 2000. augusztus 20-i ünnepségeken felhasznált közpénzek nagyságáról. A közvagyon felhasználásával minden esetben el kell számolni, ugyanakkor konkrét ügyekben némileg el lehet majd ettől térni. Az elképzelések szerint ugyanis a közpénzek felhasználásáról kötött szerződésekben kiköthetnék, hogy a szerződő felek megállapodásuk egyes fejezeteit -- például a szerződő cég által alkalmazott technológiára vonatkozó szakaszokat -- nem hozzák nyilvánosságra.
A tárca egyébként már korábban is készített egy tervezetet az üzleti titokkal, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogértelmezési ellentétek feloldására, amit a polgári törvénykönyv módosításával épített volna be a jogszabályokba. A törvénymódosítás azonban végül elmaradt, mert ez a koncepció a sajtóra vonatkozó előírásokat is tartalmazott. Miután ezek a lex Pokol néven ismertté vált, "vélemény-helyreigazítási" elképzelésekre emlékeztettek, olyan kedvezőtlen visszhangot váltottak ki, amelyek miatt a téma lekerült a napirendről.
Az általános szabályozást megfogalmazó új tervezetet a gazdaság különböző ágazataira vonatkozó részletszabályok fogják majd kiegészíteni -- fogalmazott kérdésünkre az IM főosztályvezető-helyettese. Ezek közül több -- például a koncessziós szerződésekre vonatkozó előírások -- már jelenleg is érvényben van, míg egyes jogszabály-módosításokat most készítenek elő. Így a korrupcióellenes stratégiában szerepel az is, hogy az adatszolgáltatás kötelezettségét szem előtt tartva szintén május végéig kell elkészíteni a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó koncepciót.
Az adatvédelmi törvény módosítását javasolta az üzleti titkok és a közérdekű adatok viszonyának rendezésére állásfoglalásaiban Majtényi László adatvédelmi biztos is. Az ombudsman szerint a jogszabály-változtatással lehet a leghatékonyabban megelőzni a közpénzek elköltésével kapcsolatos korrupciót, valamint azt, hogy az állami felügyeletek az üzleti titkok védelmére hivatkozva akadályozzák meg egyes, közérdeket sértő vállalatok tevékenységének nyilvánosságra hozatalát.
Évente átlagosan 70-80, információszabadsággal kapcsolatos ügy kerül az adatvédelmi biztos elé, ám eddig mindössze egy tucat bírósági ítélet született hasonló esetekben. Jogi szakértők szerint eleinte ugyan ellenkező előjelű ítéletek is születtek, az utóbbi néhány évben hozott döntések azonban általában az üzleti titok elé helyezték az információhoz való jogot. Az elmúlt év végén például a Nyilvánosság Klub nyerte meg első fokon azt a pert, amelyet a szervezet a Postabankkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala céljából indított.