NATO-tanácskozás Macedónia árnyékában
A magyar közvélemény számára fontos a NATO figyelme, és megnyugtató az amerikai elkötelezettség fennmaradása -- hangsúlyozta a NATO külügyminiszteri értekezletét megnyitó beszédében Orbán Viktor. A kormányfő -- miként George Robertson NATO-főtitkár és Colin Powell amerikai külügyminiszter -- kiemelte a pillanat történelmi jellegét: azt, hogy a két éve csatlakozott tagok egyike adhat otthont annak a tanácskozásnak, amelyen első ízben kerül sor a NATO és az Európai Unió miniszteri szintű ülésére.
A kétnapos találkozó fő témája a balkáni helyzet volt. A külügyminiszterek elégedetten állapították meg, hogy Jugoszláviában határozottan kedvező változások zajlanak, a budapesti tanácskozás azonban a polgárháborúval fenyegető macedón válság árnyékában megy végbe. (Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is csupán pár órára repült Szkopjéból Budapestre, ahol "mérsékelt derűlátásáról" tájékoztatta a külügyminisztereket.)
Elterjedt annak híre, hogy az Egyesült Államok jelentősebb létszámcsökkentésre készül a KFOR- és SFOR-erőkben. Sajtótájékoztatóján az amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy országa nem tesz egyoldalú lépéseket, de elismerte, hogy keresik a jelenlét mérséklésének lehetőségét. Colin Powell megerősítette: az Egyesült Államok "nyomást gyakorol szövetségeseire", hogy nem harctéri műveletekben, a polgári lakosság védelmében, mindinkább rendőri-csendőri erőket alkalmazzanak.
Nincs érdemi elmozdulás az amerikai rakétavédelmi (MD) tervben. Colin Powell szerint létezik a tömegpusztító eszközök általi fenyegetettség, ezért "felelőtlenség lenne", ha semmit sem tennének ellene. George Robertson diplomatikusan arra helyezte a hangsúlyt, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel közösen lép, miként az MD kiépítésével veszélybe sodort orosz--amerikai ABM-egyezmény sorsa is egyetértést igényel. Elismerte viszont, hogy Oroszország veszélyesnek ítéli a rakétavédelmi tervet.
Viszonylag kevés szó esett a NATO és az önálló európai erő ügyében keletkezett feszültségről. A vita lényege az, hogy a nem EU-tag Törökország mindeddig blokkolta annak lehetővé tételét, hogy az eurohadtest automatikusan hozzáférhessen a NATO eszközeihez. A háttérben Törökország elhúzódó EU-tagsága áll. A török külügyminiszter egy angol lapba írott cikkében kifejti, hogy a NATO-erőforrások uniós felhasználásához csak akkor járulnak hozzá, ha abban maguk is "ésszerű szerepet kapnak".
A NATO bővítése érintőlegesen került szóba. Legegyértelműbben Orbán Viktor foglalkozott ezzel a témával, kijelentve: hazánk számára különösen fontos, hogy a legfelkészültebbek felvételéről jövőre, a prágai csúcstalálkozón döntsenek.
