Szabad a magyar internet

Az FH az internet szabadsága szempontjából három kategóriába sorolta a vizsgálatba bevont 131 országot, Magyarország ezek közül a fejlett világ más országaihoz hasonlóan a "legkevésbé korlátozott" csoportba került. A kelet-közép-európai országok többségében, Magyarországhoz hasonlóan, különösebben nincs nyoma az interneten az állami beavatkozásnak, így az európai standardnak nevezhetőhöz képest egy fokozattal rosszabb, "mérsékelten korlátozott" értékelést csak Jugoszlávia, Albánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna kapott. Az internetes média erőteljes állami ellenőrzését jelző, "leginkább korlátozott" kategóriába a térségből egyedül Oroszország került.
Az egyes országok megítélésénél az FH a következő szempontokat mérlegelte: az internet-hozzáférés szolgáltatói piacának szabadsága, a világhálóhoz kapcsolódó polgárok aránya a lakosságon belül, valamint a korlátozó jellegű törvényi előírások. Magyarország egy szempont szerint lényegesen eltérő képet mutat a közép-európai mezőny más államaihoz képest, ám ez nincs hatással a szólásszabadság állapotára: Lengyelországban 161, Csehországban 35, míg Magyarországon csak 13 vállalkozás kínál internet-hozzáférést. Hasonlóan szélsőséges eltérések jellemzik az internethasználat elterjedtségére vonatkozó adatokat: Szlovéniában a lakosság 23 százaléka kapcsolódik a világhálóra, míg a szomszédos Horvátország esetében ez a mutató mindössze 2,14 százalék. Magyarország a 6,38 százalékos értékkel elvileg a középmezőnyben található, bár más felmérések szerint a magyar internetezők száma az FH által közölt adatok dupláját teszi ki.
A leginkább ellentmondásos képet a Dél-koreai Köztársaság mutatja: bár itt a lakosság kiugróan magas hányadának, csaknem 35 százalékának van internet-hozzáférése, ám ez a hatalmas piac az FH szerint -- Iránnal, Pakisztánnal és Szaúd-Arábiával egy csoportba sorolva -- "mérsékelten korlátozottnak" tekinthető a szólásszabadság és a hozzáférési jogok tekintetében. A tanulmány készítői szerint elsősorban gazdasági okai vannak annak, hogy a diktatórikus rezsimek többsége az internet esetében enyhébb korlátozásokat érvényesít a sajtó más fajtáihoz képest.