Átlagosan teljesített a parlament

Az általános birtokrendezésről és a nemzeti földalapról, a filmről, a szövetkezeti hitelintézetről szóló, valamint az állam vállalkozói vagyonával összefüggő törvénytervezet szerepel többek között a kormány által a parlament elé be nem nyújtott javaslatok között. Összességében nyolc olyan jogszabálytervezetről nem tudott tavaszi ülésszakán tárgyalni az Országgyűlés, ami a kormány jogalkotási programjában még mint június közepéig elfogadandó törvény szerepelt. A tervezetek egymásba való "beépítése", egyesek visszavonása után a kabinet félszáz saját előterjesztését kívánta -- még tavaly decemberben megfogalmazott elképzelései szerint -- a parlament elé terjeszteni. Számítások alapján a benyújtások eredményességét illetően "80 százalékos" a kabinet. A jogalkotási program teljesülése átlagosnak nevezhető, hiszen a fentiek mellett a benyújtott javaslatok mintegy kétharmadát el is tudja fogadni a Ház a kétnapnyi rendkívüli plenárissal kiegészített ülésszak június 19-ei utolsó napjáig.
A kabinet tucatnyi előterjesztést nyújtott be jelentős késéssel -- az elfogadás és a benyújtás időpontját is meghatározta ugyanis jogalkotási programjában a kormány. Az "elcsúszott" javaslatok között szerepel többek között a határon túli magyarokról, az MNB-ről szóló jogszabályé, valamint a külföldiek beutazásáról és tartozkodásáról szóló, négy jogszabálytervezetet magában foglaló csomag is. A késedelmet szenvedők között olyan javaslatok is szerepeltek, amelyeket később a kabinet kérésére levettek a parlament napirendjéről; ilyen a lőfegyverekről, a villamos energiáról szóló jogszabálytervezet, továbbá a médiáról szólóé is.
Programon kívül került a Ház elé fél tucatnál több javaslat, mint például a polgári törvénykönyben szereplő elbirtoklási határidővel összefüggő, el is fogadott módosítás, de a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény korrekciója is, amit azonban az alkotmánybírósági elutasító döntést követően visszavontak.
Az eredeti jogalkotási programból kitűnik, hogy a kormány által benyújtott és megtárgyalt javaslatok közül a zárószavazáson teljes egészében egy, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló bukott el kormánypárti és ellenzéki konszenzus hiányában. Tény az is, hogy volt olyan jogszabály, amelynek kétharmados részét -- lásd: hírközlési törvény -- nem fogadta el a Ház, vagy a jogszabályhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást -- mint az MNB-ről szóló tervezet esetében -- utasította el az ellenzék. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezetet és alkotmánymódosítást annak ellenére sem tárgyalja a Ház, hogy a két javaslatot hónapokkal ezelőtt benyújtotta a kormány.