Elmarad a 2002-es tavaszi ülésszak

Április első felére javasolná a Fidesz a köztársasági elnöknek a 2002-es választások kitűzését. A legnagyobb kormánypártban körvonalazódó elképzelések szerint mindkét fordulót az év negyedik hónapjában kellene lebonyolítani: emellett szól többek között az is, hogy a május 1-jei rendezvények a kampányidőszakban főként a szocialistáknak kedveznének. A legnagyobb kormánypárt tervei között az is szerepel, hogy az áprilisi voksolást megelőzően egyáltalán ne ülésezzen az Országgyűlés, a képviselők így utoljára még az idén, a december 10-ével kezdődő héten ülnének össze. Ez az eddigi gyakorlathoz képest radikális változás jelentene. Az Antal-, Boross-kormány idején a választásokat megelőző egy, a Horn-kabinet alatt két hónappal még ülésezett a parlament. Tény azonban, hogy a heti munkarend miatt ez mindkét esetben húsz körüli plenáris napot jelentett. Az Orbán-kormány alatt bevezetett háromheti ülésrend miatt a kiesés jövőre elvileg maximum tíz ülésnap, azaz egy vagy két plenáris hét elmaradását jelentené.
Az Alkotmány szerint "az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február 1-jétől június 15-ig, illetve szeptember 1-jétől december 15-ig". A pártok minden választási évben egyetértettek abban: annak érdekében, hogy a kampány terepe ne a parlament legyen, a választásokat megelőző időszakban törvénykezési szünetet kell tartani. Nem volt viszont mindig konszenzus azt illetően, mennyi idővel a voksolás előtt legyen az utolsó ülésnap. E kérdésben jellemzően a legnagyobb kormánypárt szava volt mérvadó. Az ülések összehívása az Országgyűlés elnökének hatásköre, így végeredményben most Áder János szava lehet majd döntő a kérdésben.
Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a koalíció pártjai még az őszi ülésszakban többségi döntést hoznak a kérdésről. A forgatókönyv végső alakulását illetően a kormány jogalkotási programja lehet a meghatározó tényező: a tervek szerint azonban a kabinet az idei év végén nem kéri a parlamentet arra, hogy 2002-ben is fogadjon el törvényeket. Ez akár a választási kommunikációban is muníció lehet: a Fidesz vezette kabinet azt mondhatja, a kétéves költségvetésnek és a háromhetes ülésezésnek köszönhetően idő előtt teljesítette jogalkotási terveit. A kormányzat információink szerint arra készül, hogy nem lesz szükség tavaszi ülésszakra, ezt azonban az EU-csatlakozással összefüggő esetleges, ma még nem tervezett jogharmonizációs feladatok felülírhatják.
Az ellenzéki pártok várhatóan támadják majd a javaslatot. Mint több szocialista politikus már a Világgazdaság információjára reagálva leszögezte: megengedhetetlen, hogy a kormány négy hónapon keresztül parlamenti kontroll nélkül dolgozzon. Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívásához a képviselők egyötödének, 78 honatyának az aláírása szükséges, a napirend megjelölésével együtt. Ez a lehetőség az ellenzéki pártok közül csak az MSZP számára "elérhető", ám az eddigi hasonló kezdeményezések végkifejletét ismerve az ülésnap érdemi megtartására kevés az esély. A napirend elfogadásához, a határozatképességhez ugyanis az összehívott ülésnapon is szükséges a kormánytöbbség (a képviselők több mint felének jelenléte). Emellett egy ügyrendi bizottsági állásfoglalás azt is rögzítette: rendkívüli ülésnap összehívása csak akkor indokolt, ha a javasolt napirend rendes ülésszakban történő tárgyalásával járó késedelem a közérdek sérelméhez vezetne.