Határon túlról határon belülre

Az elkövetkező években Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió külföldit kell befogadnia a szomszédos országokból, és lényeges, hogy az országot a legvonzóbbá tegyük a régióban -- jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén csütörtökön. Egyben emlékeztetett arra, hogy jelenleg több mint négymillió magyar él határainkon túl. Át kell gondolni a bevándorlási szabályokat -- tette még hozzá egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök.
A fogyatkozó munkaerő külföldről történő pótlásának kormányzati felvetése nem újdonság, bár Orbán Viktor az április 9-i gazdasági tanácsülésen még egymillió munkavállaló "importálásának" szükségességéről beszélt.
A Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával készül jelenleg egy népesedéspolitikai koncepció, amely információink szerint hamarosan a kormány elé kerülhet. Ennek alapja egy tavalyi, szakemberekből álló demográfiai ad hoc bizottság által készített jelentés, amely a következőket állapította meg: olyan előrehaladott a magyar társadalom elöregedettsége és olyan kicsik a növekedési tartalékok, hogy bevándorlók befogadása is szükséges a lakosságfogyás megállítására és a munkaerőhiány elkerülésére. A tanulmány szerint a következő ötven évben 1,8 millió külföldi bevándorlóra lenne szükség ahhoz, hogy megoldódjanak az ország népességfogyásából és öregedéséből fakadó problémák. A lakosság elöregedése és fogyása kedvezőlenül hat a GDP alakulására, mivel az inaktívak sem a piac termelési, sem a fogyasztási oldalát nem serkentik. A magyar GDP növekedése és a lélekszámfogyás következtében hamarosan munkaerőhiány léphet fel, ami visszavetheti a gazdaságot.
A kormány elsősorban a környező országokban élő magyarokkal akarja pótolni a keletkező munkaerőhiányt, mivel ismerik a nyelvet, és könnyebben be tudnak illeszkedni a társadalomba -- mondta Borókai Gábor kormányszóvivő, megjegyezve, hogy jelenleg 90 ezer munkahely betöltetlen. Még nincs kidolgozva az a technikai kérdés, hogy betelepülőként vagy vendégmunkásként számít-e rájuk a kormányzat -- felelte lapunk kérdésére a kormányszóvivő.
A határon túli magyar szervezetek már többször tiltakoztak azon felvetések ellen, hogy a magyarországi lakosságfogyást a szomszédos államokban élő magyar kisebbség soraiból pótolják. Az RMDSZ például korábban ígéretet kért és kapott az Orbán-kormánytól ennek elkerülésére. Az elfogadás előtt álló státustörvény egyik megfogalmazott célja, hogy a határon túli magyarokat a szülőföldjükön való megmaradásra ösztönözze. A jogszabály segíti a magyar identitástudat megőrzését a szomszédos országokban élő magyarok számára, valamint az ideiglenes munkavállalásukat is lehetővé teszi -- mondta Bórokai Gábor.
A lakossági közhangulat nem éppen bevándorlóbarát: egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 38 százaléka egyáltalán nem engedne be idegeneket az országba.