Kevés a gyógypedagógus
Egyre gyakrabban vállalják fel a többségi általános iskolák a testi-érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek oktatását, nevelését. Erre először az 1993-ban hatályba lépő közoktatási törvény adott lehetőséget. Az optimális cél az, hogy ezek az intézmények a részvéten és a védettségen kívül minél nagyobb mértékben segítsék kibontakoztatni a gyermekek képességét -- véli Salné Lengyel Mária, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) tudományos munkatársa egy közelmúltban lezajlott kutatás kapcsán. Az integráció célja ugyanis az, hogy a fogyatékos tanulók speciális nevelési szükségleteihez igazodó oktatás az egészséges gyerekek között történjen.
A felmérés 27 Baranya megyei, 29 Hajdú-Bihar megyei, valamint 60 budapesti, magát integráltnak valló többségi iskolára terjedt ki. A szükséges tárgyi feltételek hiánya mellett a nyilatkozó pedagógusok a szakmai feltételek elégtelenségét tartották nyugtalanítónak. Igényük a gyógypedagógiai segítségre, együttműködésre igen nagy.
A költségvetési törvény szerinti egy főre eső normatív támogatás az ép gyerekek esetében valamivel több mint 120 ezer forint évente. Ez a fogyatékos gyerekek esetében 250 ezer forint. Mindazonáltal nem jellemző, hogy a pénz miatt vállalnák fel az intézmények az integrált oktatást -- hangsúlyozza Salné Lengyel Mária.
A vak, gyengénlátó, illetve siket tanulók száma mindenütt alacsony -- olvasható a tanulmányban. Jelentős számú azonban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrálása a két megyében, Budapesten pedig a beszédfogyatékosság fordul elő a legnagyobb számban. Az integráció mindenütt főként az alsó tagozatra jellemző, mint ahogyan az is: sok a tennivaló ahhoz, hogy megtörténhessen a felkészülés a fogyatékos tanulók befogadására a felső tagozatban.
A beiskolázást kezdeményezők minden helyszínen a legnagyobb arányban a szülők voltak. Ez mindenképpen pozitív jelzés a partnerkapcsolatok kialakíthatóságára, a szülők és pedagógusok együttgondolkodására vonatkozóan -- vélekedett az OKI szakértője. A beiskolázást illetően a legszámottevőbb szerepet a gyermek érdeke játszotta a család motivációi között.
