Megszépítik a valóságot

Nem tudunk példát arra vonatkozóan, hogy a rendőrségnél a statisztikák készítésekor meghamisítanák a tényleges adatokat, a szándékosan torzító célú felhasználás azonban gyakori -- állítja Korinek László egyetemi tanár. A Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának oktatója a Magyar Kriminológiai Tanács ülésén kifejtette, a rendőrkapitányságok többségének bevett szokása, hogy az év vége előtt beérkező, kevés eredménnyel kecsegtető ügyekben szándékosan rossz címre küldik az idézéseket. Így a várhatóan eredménytelenül befejeződő esetek a következő évi statisztikákat terhelik. Korinek László szerint ilyen "átcsúsztatás" játszhatott szerepet az idei év első hónapjaiban tapasztalt bűncselekményszám-növekedésben is. Más "szépítő" módszerek közé tartozik, hogy a nehezen felderíthető ügyekben nem fogadják a feljelentéseket, így igyekezve előzetesen kiszűrni a statisztikát nagy valószínűséggel rontó eseteket.
A probléma a statisztikák felhasználására vezethető vissza, mert az adatokat a rendőrség vezetői nem csak a bűnözés helyzetének és tendenciáinak mérésére használják fel, hanem ezek alapján minősítik az érintett rendőrkapitányságok munkáját is. A készítők tisztában vannak ezzel, ezért arra törekszenek, hogy akár szándékos torzítással is minél kedvezőbb eredményeket mutassanak fel.
A probléma felismerésére utal, hogy az állományon belül jelenleg több mint tíz tiszt ellen folyik eljárás hasonló ügyekben, s tervezet készült a kapitánysági eredmények értékelésének új szempontrendszeréről. A javaslatról a rendőrség vezetősége várhatóan a június 19-i főkapitánysági értekezleten dönt majd -- mondta el lapunknak Vágvölgyi György. Az ORFK osztályvezetője szerint a jelenleg gyűjtött adatok szakszerűbb felhasználásával is objektívebb képet lehetne kialakítani, de ehhez arra van szükség, hogy a kapitányságok munkáját ne egyetlen mérőszám alapján mérjék. Az elképzelések szerint a felderítési index mellett az úgynevezett érintettségi mutatót, valamint a rendőrségi állomány terheltségét is figyelembe vennék.
Szakmai körökben felmerült, hogy a rendőrségről alkotott lakossági véleménnyel is számolnának az állomány munkájának értékelésekor, de ennek megvalósítását hátráltathatják a magas költségek. Az előzetes számítások szerint legalább 30 ezer fős mintára lenne szükség ahhoz, hogy az ország valamennyi rendőrkapitányságának területén objektív vizsgálatokat lehessen készíteni.