Nem esik egybe a kereslet és kínálat

Több millió munkavállalóra lesz szüksége a gazdaságnak a következő években -- jelentette be a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt is megjegyezte, hogy jelenleg 90 ezer betöltetlen álláshely van az országban. Áprilisban ugyanakkor a munkaügyi központ 383 ezer munkanélkülit regisztrált az országban, a KSH becslése szerint pedig 245 ezren lehetnek állás nélkül.
A piac velejárója, hogy bizonyos szakmákban és területeken nagyszámú betöltetlen állás keletkezik -- mondta a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatási főosztályvezetője, Tóth László, aki szerint jelenleg nem olyan nagy mértékű a munkaerőhiány, hogy átképzésekkel ne lehetne orvosolni. A gazdaság változása és fejlődése bizonyos területeket, szakmákat felértékel, más foglalkozások pedig háttérbe szorulnak; ez a növekvő gazdaságok munkaerőgondjainak egyik forrása, ezekkel a változásokkal az oktatás nem képes lépést tartani. A magyarországi munkanélküliségnek ma már elsősorban strukturális okai vannak, az állástalanok nagy részének életkoruk, képzettségük miatt minimális esélyük van az elhelyezkedésre.
Fejér, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére jellemző a tartós munkaerőhiány, míg több északkeleti megyében 20 százalék körüli a munkanélküliségi ráta -- mondta az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ statisztikai osztályvezetője, Lázár György. A hiány sem zárja ki a munkanélküliséget: Székesfehérváron például 5 ezer, nem csak képzett dolgozót keresnek, ennek ellenére 5 ezer állástalan van a városban, mivel többségük a szocializációjuk miatt nem alkalmas a nagy figyelmet és precizitást igénylő összeszerelő munkára -- hoz példát arra Tóth László, hogy a munkapiaci kereslet és kínálat nem találkozik. Komáromba és Székesfehérvárra Szlovákiából hoznak a hiányzó állások betöltésére embereket a cégek (néhány százat), elsősorban ottani magyarokat. A magyar lakosság nem túl mobilis: a győri hiányt például a súlyos munkanélküliséggel küszködő Ózdról próbálták pótolni, ám csak néhányan maradtak adunántúli városban. A mobilitás hiányának egyik fő oka az, hogy a költözés anyagi értélemben szinte megvalósíthatatlan, mivel a válságterületeken eladott lakás árából esély sincs egy feltörekvő térségben ingatlanhoz jutni.
Több mint száz szakmában jelentkezik jelentős munkaerőhiány, míg mindössze tucatnyira tehető azok száma, amelyekben állástalanság tapasztalható -- említette Lázár György, aki szerint ezen enyhíthet majd a státustörvény bevezetése hatására a határon túlról érkező munkavállalók serege. Becslések szerint akár 200 ezren is jöhetnek Magyarországra dolgozni a törvényben megengedett három hónap erejéig. A Gazdasági Minisztérium számításai szerint évi 30-40 ezer munkavállaló érkezhet Magyarországra az új jogszabály keretében -- mondta Matolcsy György miniszter egy keddi gazdasági fórumon.
Jelenleg valamivel több mint 35 ezer külföldi dolgozik Magyarországon munkavállalási engedéllyel, az ehhez kapcsolódó szabályok megegyeznek a nyugat-európai országokéval, amin nem terveznek változtatásokat, enyhítéseket. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a tavalyi évben 2363, illegálisan dolgozó külföldire bukkant ellenőrzései során -- mondta a felügyeleti főosztályvezető, Gáspár Imréné, aki hozzátette: a feketén munkát vállalóknak csak a töredékét fedezik fel, mivel a munkáltatóknak mindössze 5-6 százalékát tudják ellenőrizni.