Ombudsmanok: fény az alagútban

Kettő-kettő, de más elosztásban -- ez az MSZP alapfeltétele ahhoz, hogy hajlandó legyen tárgyalni a négy ombudsmani tisztség betöltéséről. A koalíció a Mádl Ferenc államfőnél tartott, két héttel ezelőtti első egyeztetésen azt ajánlotta: az 1995-ös 3:1-es aránnyal szemben egyenlően osszák el a biztosok jelölési jogát; a koalíció az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és az adatvédelmi ombudsmant kívánta megnevezni, másik igénye pedig a négy biztos mindegyikének cseréje volt.
Az MSZP és az SZDSZ a "régiek" újrajelölése mellett állt ki, továbbá közölte: nem fogadják el, hogy a két "legerősebb" poszt a koalícióé legyen. A 2:2, de másképp elvet a Fidesz esetleg hajlandó elfogadni -- derül ki politikusaik nyilatkozataiból. Ennek egyik feltétele lenne, hogy az MSZP álljon el a teljes újrajelölés követelésétől. Másik kikötésük, hogy a szocialisták ne Majtényi Lászlót jelöljék adatvédelmi biztosnak -- éreztetik a fideszesek. Ez esetben viszont az MSZP "bevihetné" az Országgyűlési Biztosok Hivatalába (OBH) Takács Albert alkotmányjogászt, akit tavaly az általános helyettesi tisztségre jelölt, de a többi párt elvetette a javaslatot.
Az MSZP egyik politikusa azonban érzékeltette: elvárják, hogy a koalíció ne olyanokat nevezzen meg, akik jelölésével "az ombudsmani intézmény komolyságát veszélyeztetik". (A koalíció két hete -- ezt hivatalosan nem erősítették meg -- Lábady Tamás volt alkotmánybírót ajánlotta adatvédelmi biztosnak, ám kiderült, ennek törvényi akadálya van. Ezután Molnár Miklóst nevezték meg, akinek nincs adatvédelmi jogi tudományos múltja.)
Az idő szorítja a pártokat, hiszen kevesebb, mint három hét múlva lejár a biztosok mandátuma. Az Országgyűlésnek ezért legkésőbb június 19-én, az utolsó plenáris ülésen döntenie kell. A Fideszben egyébként biztosra veszik, hogy lesz szavazás -- mondván, a köztársasági elnöknek jelölnie kell, hiszen nem vállalhatja annnak felelősségét, hogy kvázi miatta maradnak betöltetlenül az ombudsmani tisztségek --, de annak sikerességét pillanatnyilag kétségesnek tartják.
Egy kudarc esetén nem csupán az európai uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsuló szakaszában kapna Magyarország fekete pontokat Brüsszeltől, megbénulna az ombudsmani hivatal működése is. Az intézmény apparátusa a biztosok nélkül munkaképtelenné válna, legfeljebb a beadványok iktatására lenne módja. Ha egyetlen biztost sem választana meg a törvényhozás, a hivatal teljes állománya fizetés nélkül maradna, mert csak az ombudsmanokank van joguk rendelkezni a járandóságról. Egymást helyettesíthetik ugyan, de legalább egyikükre szükség van a munkáltatói jogok gyakorlásához.