Státusadó a szomszédoknak
A kormány nem végzett számításokat arról, hogy a státustörvényként közismertté vált "kedvezményjogszabály" által külföldre utalandó, éves szinten mintegy 4,8 milliárd forintnyi támogatásnak mekkora részét vinné el az adófizetési kötelezettség. A Világgazdaság számítása szerint ez mintegy 1,5 milliárd forintot tehet ki. Az sem tisztázott, hogy a határon túli magyar iskolába járók 20 ezer forintos "beiskolázási támogatása" után nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is kell-e adózni.
A törvény módosításainak múlt heti, költségvetési bizottsági szavazásán kiderült, sem a hazai, sem a szomszédországok adórendszereibe nincs beépítve az elképzelés. Nincs végiggondolva, hogy a külföldi adótörvények hogyan engedik elszámolni azt -- emlékeztetett Keller László képviselő, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja, aki egyébként elfogadhatatlannak és példa nélkülinek mondta, hogy a magyar adófizetők pénze a környező országok költségvetéseit támogatja. A kormány képviselője a kedvezménytörvény végső formájáról úgy foglalt állást, hogy nem ismeri annak költségvetési kihatásait -- vonta le a következtetést. Legkésőbb a jövő keddi, a státustörvényről tartandó zárószavazásig diplomáciai úton egyeztetnie kellene erről a kérdésről -- vélik a szocialisták, mint az hétfői frakcióülésükön is megfogalmazódott. A határon túli diákok után járó 20 ezer forintos támogatás a hatályos jogszabályok szerint a 40 százalékos adóelőleg levonása után folyósítható -- mutatott rá emellett Veres János szocialista képviselő. Szerinte ezért ezt a tételt ki kellene venni a jelenlegi szja-rendszerben abból a körből, amelyre a kötelező levonás vonatkozik. Ha a magyar jogszabályok kimondják, hogy ez a juttatás nullaszázalékos kulccsal adóköteles, akkor külföldön a kettős adózás elkerülésének értelmében már nem kellene utána adózni. A képviselő nem tartja megnyugtatónak a kormány álláspontját, miszerint közalapítványokon keresztül történne az iskoláztatási támogatás folyósítása.
Jövőre várhatóan 4,8 milliárd forintnyi szociális jellegű támogatást utalna külföldre a kormány. Egymilliárd forintba kerülne azon családok 20 ezer forintos támogatása, akik legalább két kiskorú gyermeküket szülőföldjükön magyar anyanyelvű óvodába vagy iskolába járatják. A tervezett tankönyv- és tanszerellátási támogatás éves költsége 350 millió forint lesz. A szomszédos országokban bejegyzett gazdálkodószervezetek támogatására, illetve a nem nyereségérdekelt szervezetek segítésére 450-450 millió forintot különítenek el, a határokon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézmények létrehozását pedig kétmilliárd forinttal támogatná a kabinet. A fényképes igazolványért jelentkezők fogadására 25 irodát nyitnának a határon túli magyar szervezetek. Ezek létesítésére és fenntartására évi 555 millió forintot fordítana a Külügyminisztérium.
A státustörvény az idén és jövőre összesen 8,5 milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. Az ellenzék ugyanakkor 20-30 milliárd forintra teszi a jogszabály életbelépésével járó költségeket.
