Státustörvény: apró visszalépések
A versenysemlegesség elvét tiszteletben tartva a státustörvény mégsem támogatja a szomszédos országokban élő magyarok nyereségérdekelt gazdálkodószervezeteit -- vált véglegessé azt követően, hogy a képviselők kedd este szavaztak a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Az eredeti elképzelések szerint az erre a célra létrehozott, jogszerűen működő közhasznú társasághoz nyújthatták volna be a határon túli cégek pályázataikat a támogatás elnyerésére.
Az Európai Unió tiltakozására Ausztria kikerült a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényből hatálya alól, mivel nem lehet különbséget tenni az uniós állampolgárok között. Ezért információink szerint a jogszabály neve is változhat, hogy nyelvtanilag is tükrözze a fentieket. Több módosító indítvány felvetette, hogy a törvény terjedjen ki a szomszédos, az elmúlt évtizedben szétesett utódállamok egészére, a Csehországban, Oroszországban, Bosznia-Hercegovinában és másutt élő magyarokra, ám ezt a parlament elvetette. A távolabbi országokban élő szórványmagyarság helyzetére a kettős állampolgárság lenne a megoldás -- véli Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára.
A román külügyi tárca időközben levelet küldött a magyar Külügyminisztériumhoz a készülő státustörvénnyel kapcsolatban, az illetékesek tájékoztatása szerint azzal, hogy a "kapott válasz fényében teszik meg a szükséges intézkedéseket". Horváth Gábor külügyi szóvivő azt mondta: a román levél nem tartalmaz új elemeket.
Az Országgyűlés a jövő héten szavaz a törvényről. Az ellenzék részéről az MSZP elnöke jelezte támogatási szándékát, ami előrevetíti: az egyébként csupán feles támogatottságot igénylő tervezetre a minimálisan szükségesnél jóval nagyobb többséggel bólintanak majd a képviselők.
