Túlteljesített keretszerződések

Az 1997--2000. évi közbeszerzések ellenőrzése alapján készített ÁSZ-jelentés külön fejezetet szentel a központosított közbeszerzéseknek. E szerint a hatályos jogszabály nem kezeli, hogy fel kell-e mondani egy szerződést az érték szerinti túlteljesítést követően. Ennek következtében bizonyos szállítók jogosulatlan elönyhöz juthatnak. A túlszállítások sértik a közbeszerzési törvény alapelveit, a szerződési fegyelmet, a szerződéskötésre vonatkozó szabályokat -- állapították meg a számvevők.
Például 1997-ben a PC 2 kategóriájú számítógépek beszerzésére kötött 348,8 millió forint értékű szerződés 1448,7 millióra teljesült. Egy másik szállító a 180,5 millióról szóló szerződés helyett 830 millió forint értékben szállított.
A beszerző szervezetek a közbeszerzési eljárásokat igényfelmérés alapján próbálták indítani ugyan -- állapítják meg a beszerzők --, de az sok nehézséggel járt. Mivel a beszerzők nem ismerték kellő pontossággal a központosított hatálya alá tartozó mintegy ezer költségvetési szerv, intézmény teljes körét, és az igényfelmérések idején az intézményeknek még nem volt jóváhagyott költségvetésük, ezért nem tudtak pontos igényt jelezni. A keretszerződésekhez képest többszörös igényt teljesítettek a szállítók, jellemzően az év utolsó negyedében.
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) például 1998-ban az igényfelmérés alapján öt kategóriában 175 személygépkocsi beszerzésére indított eljárást. A keretszerződés alapján megvalósult 2,51 milliárd forint összegű beszerzés arra utal azonban, hogy az előirányzott 175 személygépkocsinak mintegy ötszörösét vásárolták meg ténylegesen az intézmények. (Pontos beszerzett darabszám nem állt az ÁSZ rendelkezésére.)
Egy másik példa: a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatósága által kötött bútor-keretszerződésben a beszerzés értékét 880 millió forintban határozták meg. Ugyanakkor a keretszerződés terhére 2000. szeptember 30-ig a szállítók által teljesített megrendelések már 1,787 milliárd forinttal haladták meg a keretszerződésekben előre rögzített 880 millió forintos értékhatárt. Azaz a keretszerződés túlteljesülése megháromszorozódott.
A túlteljesítésekhez az is hozzájárult, hogy a megkötött szerződésekben nem szerepelt, hogy mikor jár le a szerződés, s milyen módon, melyik szerződő fél felelőssége annak figyelése. A szerződések negyedéves adatszolgáltatást írtak elő a szállító cégeknek a közbeszerzési díj számlázhatósága érdekében. Nem határozták meg azonban tételesen azt, hogy a szerződött érték szerinti megrendelés teljesülését követően már nem fogadhat el és nem is teljesíthet továbbiakat a szállító. Miután a jogszabályok ilyen jellegű kötelezettséget nem is írnak elő a beszerző szervezetek számára, ezért a szerződések többségét túlteljesítették, mivel a szállítóknak ez volt az érdekük.
Általánosan jellemző, hogy a beszerző szervezeteknek nem volt teljes körű információja a keretszerződések révén megvalósult beszerzések összértékéről, azok mennyiségi és értékbeni alakulásáról. Az MKGI a szállítóktól érkező adatokat kiemelt termékenként nem rendszerezte, sőt egy-egy szállító csak akkor köteles ilyen adatokat adni, ha ezt saját belső információs rendszere lehetővé teszi, s ez nem okoz neki többletráfordítást.
Az ÁSZ-jelentésből kiderül az is, hogy a beérkezett ajánlatokat 3-5 tagú bírálóbizottságok értékelték, de a bizottsági munka szabályozás hiányában nem volt egységes. Az MKGI-nél a számítástechnikai eszközökre és kapcsolódó szolgáltatásokra beérkezett pályázatok bírálatába bevont külső szakértőktől összeférhetetlenségi nyilatkozatot nem kértek. A döntést a MeH helyettes államtitkára hozta meg mint a bírálóbizottság elnöke. A gépjárműbeszerzések esetében a nyertes pályázóról viszont a főigazgató döntött. A nyomtatórendszerek beszerzésénél a bírálóbizottság a döntés-előkészítésben közvetve, elektronikus levelezés útján vett részt.
Az is előfordult, hogy a bizottsági ülésekről készített emlékeztetőket a résztvevőkkel nem íratták alá. Azt csak a bonyolítást végző ügyintéző látta el kézjegyével, és az iratokat nem iktatták.

A keretszerződésekhez képest többszörös igényt teljesítettek a szállítók a központosított közbeszerzések során -- derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Országgyűlésnek benyújtott jelentéséből. A túlteljesítésekhez az is hozzájárult, hogy a megkötött szerződésekben nem szerepelt, hogy azok mikor járnak le, illetve azt ki figyelje. Munkatársunktól-->