Virtuális bírósági tárgyalások
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) várhatóan még az idén az Országgyűlés elé terjeszti a 2003 elején életbe lépő új büntetőeljárási törvény módosítására vonatkozó tervezetét, amellyel a bírósági távtárgyalás jogi feltételeit is meg kívánja teremteni -- közölte Soós László. Az IM büntetőjogi főosztályvezetője elmondta: a jogszabály-módosítással lehetővé válna, hogy a tanúk a vádlottal való személyes találkozás nélkül tegyenek vallomást a bírósági tárgyaláson, s a vádlottat sem kellene a helyszínre szállítani, ami -- elsősorban a szervezett bűnözéssel kapcsolatos perekben -- a biztonsági kockázat csökkenésével és a szállítási-őrzési költségek megtakarításával járna.
Németországban és Ausztriában elsősorban áldozatvédelmi célból vezették be a bírósági távtárgyalásokat, míg Olaszországban a szervezett bűnözés miatt volt szükség ugyanerre. A vádlottak szállítása sokszor komoly kockázattal jár, s a tanúk -- különösen a maffiából kivált "bűnbánó" személyek -- gyakran életveszélyes fenyegetésnek vannak kitéve. Éppen ezért a "szereplők" gyakran több száz kilométerre vannak egymástól a bírósági tárgyalás ideje alatt, s volt olyan eset, amikor 16 helyszínt kellett egymással összekapcsolni, hogy az érintettek az élő videokapcsolat segítségével ismertethessék mondandójukat.
Magyarországon ugyan erről még nem született döntés, de várhatóan egy a német mintához közelebb álló megoldás valósulhat meg, amely valószínűleg alkalmas lesz arra is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottakat is ki lehessen hallgatni a helyszínre szállítás nélkül -- fejtette ki lapunk kérdésére az IM főosztályvezetője. Szerinte ez akkor válhat különösen indokolttá, ha egy jogerős büntetését töltő elítélt egy másik ügyben szerepel vádlottként vagy tanúként.
A költségekre vonatkozó számítások még nem készültek el, s az sem tisztázott, hogy internetalapú vagy zárt láncú televíziós hálózat épüljön ki. Soós László szerint az utóbbi valószínűbb, mivel a világhálón nehezebb megoldani, hogy csak az illetékesek férjenek hozzá a rendszerhez. További kérdéseket vet fel, hogy a videofelvétel elkészítése mellett szükség van-e írásos jegyzőkönyv felvételére, s hogy a videofelvételt később fel lehet-e használni bizonyítékként.
Biztonsági szempontok miatt, valamint a fogva tartott személyek bírósági előállításainak növekvő száma és az ezzel kapcsolatos költségek emelkedése miatt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékesei támogatják az elképzelést. Hasonlóan vélekedett Sódor István fővárosi főügyész, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára is. Velük szemben fenntartásait hangoztatta Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára. Szerinte a koncepció sérti a közvetlenség elvét, és akadályozza a vádlott és védője kapcsolattartását a tárgyalás során, ezért a távtárgyalás csak akkor elfogadható -- hangsúlyozta --, ha a tanúnak valóban súlyos lelki megrázkódtatást okozhat a vádlottal való találkozás.
