Előny a diákszövetkezeteknél

Kivonják magukat a diákszövetkezetek az Mtk. szabályozása alól, és bár tevékenységük munkaerő-kölcsönzésnek minősül, mégis járulékmentesen tudnak foglalkoztatni munkaerőt, ellentétben a többi munkáltatóval -- érvel Pallos Anna, a Manpower Hungary igazgatója.
Az Mtk. ugyan szabályozza a munkaerő-kölcsönzést és -közvetítést, ám mert tevékenységünk nem ebből áll, az újonnan bevezetett módosítások sem érintik az iskolaszövetkezetek működését -- felelte érdeklődésünkre Szijj György. A budapesti székhelyű Student Diákszövetkezet elnöke a Gazdasági Minisztérium egy közelmúltban hozott állásfoglalásával is alátámasztotta, hogy tevékenységük nem azonos sem a munkaerő-kölcsönzéssel, sem pedig a munkaerő-közvetítéssel; alapvetően azért, mert a diákszövetkezetek a munkavállalók fölötti rendelkezési jogot nem adják át a megrendelőiknek. Mi a feladat megoldását vállaljuk el, és a diákok a mi irányításunkkal végzik el a munkát, jóllehet "kívülről" úgy tűnhet, mintha kölcsönöznénk -- fűzte hozzá.
Hasonlóképpen nyilatkozott a Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat Universitas Iskolai Szövetkezetének vezetőségi tagja is. Kis Péter hozzátette: az Mtk. módosításának azon passzusai érintik az iskolaszövetkezeteket, amelyek a fiatal munkavállalókra, illetve a 18 évesekre -- például azok túlóráinak szabályozására -- vonatkoznak.
Ha a munkavállaló nem a saját munkáltatója telephelyén végez munkát, a munkavégzés jellegének minősítése szempontjából főleg annak van jelentősége, hogy -- a kirendelés és a munkaerő-kölcsönzés eseteit kivéve -- a munkavállaló irányításának joga mindig azt a munkáltatót illeti meg, aki a munkavállalóval szerződést kötött -- magyarázta Tatár Irén, a Gazdasági Minisztérium (GM) munkajogi kodifikációs titkárságának munkatársa. Az, hogy az adott munkavégzés kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés alapján történik-e, mindig az adott eset összes körülménye alapján dönthető el. A munkavégzés minősítésére a munkaügyi felügyelő és a bíróság jogosult -- mondta a GM illetékese.
Jóllehet a munka törvénykönyvének módosításával kötelezővé vált a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vétele (1998 óta a munkaerő-közvetítés is az), kérdéses, hogy a maximálisan kiszabható, 60 ezer forintos bírság ténylegesen a piac tisztulásához vezet majd -- jegyzi meg Pallos Anna. A nyilvántartáshoz szükséges íveket egyébként most még nem lehet beszerezni a munkaügyi központoktól, ugyanakkor a már június 30. előtt is működő munkaerő-kölcsönzők november végéig kaptak moratóriumot az engedély megszerzésére -- tette hozzá. (Az ívekkel kapcsolatban a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatási és engedélyezési osztályának vezetője, Szalóki Béláné egyébként úgy tájékoztatott, hogy az idei 74-es számú közlönyből azok kimásolhatók.) A Personnel Leasing vezetője, Lakatos Gábor szintén úgy véli: az engedélyezéssel mindenképpen átláthatóbbá válik a piac.
Az Mtk. módosításával egyébként lényegesen megnövekedtek a munkaerő-kölcsönző cégek adminisztrációs terhei. Pozitívumként értékelendő azonban, hogy a munkavállalót kölcsönvevő cégnek nagyobb lett a felelőssége. Ez a munkavédelemben és a fokozott tájékoztatási kötelezettségben nyilvánul meg -- vélekedett Pallos Anna.