Folyószámlára vár a diákhitel

Arra egyelőre senki nem tud választ adni, hogy a postai bonyolítás automatikusan azt is jelenti-e, hogy a Magyar Posta a Postabanknál nyit folyószámlát a hallgatóknak. A múlt héten átadott Diákhitel Központ (DHK) -- amelynek feladata a diákhitelrendszer stratégiai irányításán túl a hitel folyósítása, az igénylők nyilvántartása lesz -- vezérigazgatója, Gilly Gyula lapunknak elmondta: a DHK szolgáltatási szerződést köt a postával a hitel folyósítására, lebonyolításának körülményeit azonban a posta maga választhatja meg szabadon. Egy biztos: a hiteligénylő papíron nincs olyan fejezet, amely kérné a hallgatók számlaszámát.
Nicholas Barr, a London School of Economics professzora, aki mindvégig figyelemmel kísérte a magyar diákhitelrendszer kialakítását, lapunknak elmondta: semmi okát nem látja annak, hogy a hallgatók csak egy bankon keresztül vehessék igénybe a diákhitelt. Mint mondta, bármelyik bank alkalmas erre, ha része az elektronikus átutalási rendszernek. A diákoknak meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy ők választhassanak saját maguk számára bankot, mint Nagy-Britanniában. A professzor szerint a magyar diákhitelrendszer csak egy vonásában hasonlatos a brithez, mégpedig a jövedelemtől függő visszafizetésben. A magyarországi rendszert viszont már kifinomultabbnak tartja, és reméli, a későbbiekben Nagy-Britannia is tanulhat a magyar példából, csakúgy, mint Lengyelország, Szlovénia és Németország.
A magyar diákhitelrendszer finanszírozása magánforrások bevonásával történik, azaz nem terheli a költségvetést. Három éve folyamatosan folynak a tárgyalások a tőkepiac szereplőinek bevonásáról, az eredményről bővebbet még nem tudni. A tárgyalásokat augusztusban le kell zárni, ám ha mégis késne a megegyezés a piaci szereplőkkel, a kincstár készen áll arra, hogy forrásaiból elindítsa a diákhitel folyósítását. A tárgyalások lezárultáig az illetékesek ezért nem tudnak pontos választ adni arra, hogy hány százalékos kamat terheli majd a hitelt. (Egy közelmúltbeli kormányülésen a 14 százalék került szóba, amit a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is elfogadhatónak tartana.)
A diákhitelt minden felsőoktatási intézménybe beiratkozott hallgató igénybe veheti, havonta 10--21 ezer forint értékben, majd munkába állása után jövedelmének 6 százalékával, az APEH rendszerén keresztül törleszti azt. A hiteligénylési csomagokat augusztus közepétől a postahivatalokban lehet beszerezni és szeptember 3-ától több mint 700 postahivatalban leadni.
Nicholas Barr szerint hiba lenne az adófizetőkre hárítani a felsőoktatás jelenlegi rendszerének fenntartását. Ha a magas színvonalú felsőoktatás kialakítását az adófizetők nem tudják felvállalni, akkor szükséges a magánszektor szerepvállalása. Szerinte a fix összegű visszafizetésekkel szemben ez a konstrukció nem riasztja el a hallgatókat a hitel igénybevételétől. Ausztrália, Új-Zéland, Nagy-Britannia is a jövedelemtől függő diákhitel-visszafizetést alkalmazza évek óta, de Magyarország lesz az első, amelyik ezt a magánszektor pénzeszközeivel kombinálva hozza létre.