Hallgatók osztályozzák az egyetemet

Kétezer egyetemistát és főiskolást kérdeztek meg tavaly arról, mennyire elégedett a magyar felsőoktatással. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szociológusokból álló csoportot bízott meg a felméréssel. A Sikerágazat címet kapott kutatás zárójelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatási intézményekben a hallgatók az elméleti tudás átadásának színvonalával a legelégedettebbek. Az elvárás és a tananyag átadásának színvonala a gazdasági és az agráregyetemeken esik a legközelebb egymáshoz, legtávolabb a tanárképzés, az agrár- és az egészségügyi főiskolák esetében. Az egyetemisták 53 százaléka gondolja úgy, hogy képzésük tartalmaz olyan tantárgyakat, amelyeket túl nagy óraszámban kell felvenniük, a bölcsészek, gazdasági egyetemisták és főiskolások 85 százaléka viszont hiányol bizonyos tantárgyakat a képzésükből.
A hallgatók szerint a társadalom anyagilag az ügyvédeket és a marketingmenedzsereket becsüli meg a legjobban, legkevésbé a pedagógusokat, egyetemi tanárokat, valamint a teológusokat, lelkészeket. A legnagyobb társadalmi megbecsülést a bírók és a háziorvosok kapják, a legkisebbet a könyvvizsgálók és a marketingmenedzserek.
A kutatás kitér a diákhitel koncepciójára is. Eszerint alig minden második hallgató értesült (52 százalék) a hitelfelvétel lehetőségéről, 48 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy nem venné fel a hitelt. (Az oktatási tárca felmérése szerint a hitelt a hallgatók 60 százaléka venné fel -- a szerk.)
Pálinkás József oktatási miniszter a Diákhitel Központ átadásakor azt mondta, hogy ma azért is van nagy szükség a hallgatói hitelre, mert egy diáknak havonta 40-50 ezer forint kell ahhoz, hogy tanulmányait viszonylag rendezett körülmények között folytathassa. A Sikerágazat című jelentésből ugyanakkor kiderül, hogy az a hallgató, akinek a szülei alapfokú végzettségűek, 20 ezer forinttal számolhat havonta a szorgalmi időszakban, és 18,6 ezerrel a vizsgaidőszakban -- az arány egy diplomás szülő gyerekénél 24, illetve 21 ezer forintot jelent havonta. A bevételi átlag pedig azt mutatja, hogy annak 49 százalékát a szülői segítség teszi ki, 29 százalékát az ösztöndíj, és csak 12 százalékát a saját munka. Egy diák bevételének 25-28 százalékát költi általános létfenntartásra, 15 százalékát lakhatásra, 12-14 százalékát kulturális rendezvénykre, a többit ruházkodásra (8-9), utazásra (7-8), jegyzetekre (8).