Itthon is sérül a szerzői jog

Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának napokban hozott ítélete szerint a szabadúszó újságírók nyomtatásban napvilágot látott cikkei után a kiadóknak szerzői díjat kell fizetniük, ha azokat internetes adatbázisokban, illetve újságjaik honlapján is közzéteszik. A témában 1993-ban indított pert hat szabadúszó újságíró, egyebek mellett a Time, a New York Times, a Newsday és más ismert lapok ellen, amelyek kiadóit most cikkenként 250-től 1000 dollárig terjedő büntetésre kötelezhetik.
Az amerikai újságírók ügyvédje által a Reuters jelentésében kizsákmányolónak nevezett gyakorlat Magyarországon sem ismeretlen. Magát megnevezni nem kívánó kiadói informátorunk szerint az interneten hozzáférhető Figyelő Net önálló szerkesztőségként működik, de honlapján elérhető a Figyelő nyomtatott hetilap tartalma is. Mint megtudtuk, cikkeik ilyen közzétételéért a Figyelő Net szerkesztősége a cikkek szerzőinek nem fizet másodközlési vagy egyéb díjat.
A kiadói indoklás szerint azért, "mert ez is egy marketinglehetőség a hetilap számára". Az 1991-től működő, jelenleg évi 22-szer megjelenő Céliránytű még távolabbi forrásokból táplálkozik: minden számában közöl más lapokból átvett írásokat. A Világgazdaság kérdésére Stumpf Ernő, a lapot kiadó, tavaly mintegy 30 millió forintos árbevételt elért Cél Könnyűipari Informatikai és Szolgáltató Bt. (Cél) cégvezetője úgy nyilatkozott: ehhez a cikkeket eredetileg megjelentető újságok kiadóitól kapott szóbeli hozzájárulást, azzal a feltétellel, hogy forrásként megjelöli az első közlés helyét. A cikkek szerzőinek beleegyezését azonban nem szerzik be, s másodközlési díjat sem biztosítanak nekik. Ilyen juttatások fizetése esetén a lap jövedelmezősége kérdésessé válna -- fűzte hozzá a cégvezető.
Pénz mellett adminisztrációt is megtakarít a Tallózó című újság akkor, amikor a más lapokból a szerzők előzetes engedélye nélkül átvett cikkekért a piacitól messze elmaradó, 300 forintos honoráriumot kínál a szerzőknek, felajánlva, hogy a szerény összeget a kiadón keresztül mindjárt tovább is küldhetik jótékony célra.
Az 1999-ben módosított magyar szerzői jogi törvény szerint "a szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható", illetve "a felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, ha azt a szerző kifejezetten megengedte". Így cikkeik adatbázisokban való szerepeltetéséhez a kiadóknak be kellene szerezniük a szerzők hozzájárulását. A törvény szerint "a szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, és nem mondhat le róluk". A MÚOSZ érdekvédelmi bizottsága megkezdte a magyar sajtóban tapasztalható szerzői jogi anomáliák számbavételét, s ez év végéig a szerzői jogi törvénnyel összhangban álló ajánlást dolgoz ki a kiadók és az újságírók számára.