Két hétig gondolkodhat a házelnök

A vizsgálóbizottságok létrehozását a koalíció biztosan nem támogatja, és nem tudni, egyáltalán határozatképes lesz-e az augusztus 7-re összehívni kért rendkívüli ülés -- így összegezhető a lapunk által megkérdezett ellenzéki politikusok általuk reálisnak mondott vélekedése. Kérdés azonban az is, megtartják-e egyáltalán a rendkívüli ülést. A házszabály ugyan -- a képviselők egyötödének kezdeményezését követően -- nem ad lehetőséget az Országgyűlés elnökének arra, hogy mérlegelje az indítványt, az ügyrendi bizottság egy két évvel ezelőtti általános érvényű állásfoglalása mégis jelentős mozgásteret nyitott. A 21/1998--2002. számú dokumentum leszögezi: "...rendkívüli ülés összehívása akkor indokolt, ha javasolt napirendjének a rendes ülésszak ülései keretében történő megtárgyalása a közérdek sérelmét eredményező késedelemmel járna". A dokumentum már a kezdeményezés szabályszerűségét is ahhoz köti, hogy abban "szükséges a késedelem nélküli ülés megtartását alátámasztó okoknak" a feltüntetése.
Az MSZP és az SZDSZ tegnap juttatta el a házelnök hivatalához a kezdeményezést. Áder Jánosnak a házszabály alapján a kért napra vagy az attól számított nyolc napon belül, tehát legkésőbb augusztus 15-ig össze kell hívnia az ülést. A házelnök azonban a fenti állásfoglalás alapján dönthet úgy is, nem jár a közérdek sérelmével, ha az egy hónappal később, szeptember 15-én kezdődő rendes ülésszakon foglalkozik a parlament az ellenzék által felvetett kérdésekkel.
Minden nap késedelem sérti a közérdeket; az országnak joga van tudni, hogy a Magyar Köztársaságban a miniszterelnök visel-e felelősséget az általa vezetett kormány tagjainak tevékenységével kapcsolatban -- hangsúlyozta lapunknak Nagy Sándor szocialista frakcióvezető. A Szabadi-ügy mellett a két ellenzéki párt vizsgálóbizottságot hozna létre a Dunaferrnél történtekkel kapcsolatban is. Mint Bauer Tamás (SZDSZ) leszögezte, "nemzeti érdek, hogy mielőbb tisztázódjék, visszaélt-e a miniszterelnök hatalmával, hogy családjának anyagi előnyöket szerezzen, vagy alaptalan ez a gyanú". Nagy Sándor szerint az ügyrendi bizottság állásfoglalásai az elmúlt három évben rendre azt a célt szolgálták, hogy a házszabály a koalícióra, a kormányra kellemetlen pontjait kényelmesebbé tegyék, az előírásokat fellazítsák. A frakcióvezető meglepődne, ha nem hívnák össze a rendkívüli ülést, de azt mondta, "a jelenlegi koalíció sok esetben megkerülte már a házszabály előírásait".
A koalíciós pártok és a MIÉP viszonyát az ellenzéki kérdésekhez érzékelteti: a két bizottság létrehozására az MSZP és az SZDSZ már a tavaszi ülésszakon is javaslatot tett, ám ennek megtárgyalását és így a bizottságok megalakítását rajtuk kívül senki nem támogatta -- magyarázta Nagy Sándor. Az agrártárca volt politikai államtitkára, Szabadi Béla ellen indult büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyekkel kapcsolatban Keller László és Tóth András szocialista képviselők levélben is firtatták Orbán Viktor kormányfő és Stumpf István kancelláriaminiszter felelősségét. Utóbbi a miniszterelnök megbízásából adott tegnapi válaszában leszögezte: a kormányzati ellenőrzési rendszer kimutatta a hiányosságokat, amelyek alapján a miniszterelnök több -- további szabálytalanságokat feltáró -- vizsgálatra is utasítást adott.