Változó hatalmi viszonyok

Az EU részére átengedett hatáskörök meghatározása, a kormány és a parlament együttműködésének új formái, az önkormányzati jogalkotás ellenőrzésének kérdései, a Magyar Nemzeti Bank szerepének változása, az uniós állampolgársággal járó választójog -- ezek azok a fő kérdések, melyek kapcsán felmerül az alkotmány közjogi szempontból való módosításának szükségessége az EU-csatlakozást megelőzően. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy milyen mértékben kell majd ténylegesen változtatni az alaptörvényen, az igazságügyi tárca szakértőkkel együtt tekinti át, pontosan mely kérdésekben és mekkora mértékben szükséges és indokolt a módosítás -- mondta el a Világgazdaságnak Németh Anita, az IM főosztályvezetője. Az EU egyes tagországai eltérően, egyedi módon rendezték a közösséggel való viszonyukat meghatározó kérdéseket, így recept nincsen, számos különbőző megoldási lehetőség közül lehet kiválasztani azt, amelyik a magyar jogrendszer sajátosságainak a leginkább megfelel.
Ami biztos: a csatlakozási szerződés ratifikálásához a legfontosabb alkotmányos feltétel egy olyan rendelkezés -- csatlakozási klauzula -- beiktatása az alaptörvénybe, mely felhatalmazást ad egyes -- jelenleg egyértelműen a magyar államot illető -- hatáskörök átengedésére, illetve az unió keretén belüli közös gyakorlására. Az uniós csatlakozás ugyanis, leegyszerűsítve, jogi értelemben nagyrészt arról szól, hogy az egyes tagállamok szuverenitásukból adódó jogaik gyakorlásának egy részét átengedik a közösségnek. Az egyik legfontosabb ezek közül a jogalkotás. A közösségi szabályok egy része a tagországokban automatikusan a "belső jog" részévé válik, azaz -- szemben a nemzetközi szerződéseknél alkalmazott magyar gyakorlattal -- hatályosulásukhoz nincs szükség a parlament általi külön megerősítésükre és kihirdetésükre.
Az Európai Tanácsban az egyes országokat kormányok képviselik, ám e testületben határoznak számos olyan kérdésben is, melynek eldöntésére az egyes tagországokban nem a kabinet, hanem a parlament jogosult. Ez teszi szükségessé a kormány és a parlament viszonyának újragondolását, ám nagyon előreszaladni ezzel a kérdéssel nem lehet: az EU intézményi reformja Magyarország tervezett csatlakozásának időpontjáig jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi döntési mechanizmusokat. E vonatkozásban is eltérő gyakorlatot alakítottak ki az egyes tagállamok -- mondta el a főosztályvezető. Vannak országok, amelyek kormányai lényegében bármiről dönthetnek Brüsszelben, és ezt követően kell a meghozott határozatokat elfogadtatniuk parlamentjeikkel, ám létezik olyan megoldás is, amikor a kormány mandátumát előre teljesen megköti az országgyűlés. Bármilyen megoldást válasszon is Magyarország, a kormány és a parlament közötti egyeztetések várhatóan szükségessé teszik egy kifejezetten ezen ügyekkel foglalkozó állandó parlamenti bizottság létrehozását.
Míg az évek óta zajló jogharmonizációs folyamat során a központi jogszabályok -- törvények és kormány-, illetve miniszteri rendeletek -- átvilágítása az uniós megfelelés szempontjából lényegében megtörtént, az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban ez a munka érdemben most kezdődik meg. Márpedig a helyhatóságok által kibocsátott rendeletek éppúgy sérthetik a közösségi jogot, mint bármely egyéb jogszabály. Ilyen esetekben is az állam ellen indulhat eljárás -- hangsúlyozta Németh Anita, és hozzátette: az európai bírósági gyakorlatot tekintve igen komoly pénzbüntetés kifizetésére kerülhet sor a jogszabályi összhang hiánya miatt. Az önkormányzatok részére kézikönyvet készítenek, amely alapján saját hatáskörben kell megvizsgálniuk élő rendeleteiket. A későbbiekben azonban elképzelhető olyan megoldás is, amely lehetőséget ad az állam ideiglenes beavatkozására, hogy a közösségi joggal összhangban álló önkormányzati rendeletet kényszerítsen ki.
Magyarország legkorábban a csatlakozást követően két évvel léphet be az eurózónába, az uniós tagság azonban önmagában is megváltoztatja a Magyar Nemzeti Bank feladat- és hatáskörét. A csatlakozással az MNB automatikusan része lesz a központi bankok európai rendszerének, és ettől fogva önállóan ugyan, de a kber-re koordinálva határozza meg az ország monetáris politikáját. A hatályos alkotmány szerint az MNB feladata egyebek közt a törvényes fizetőeszköz kibocsátása és a pénzforgalom szabályozása, ez a helyzet a csatlakozás után megváltozik. A munka jelenlegi, előkészítő stádiumában is egyértelműen látszik, hogy az euró bevezetéséhez hatályon kívül kell helyezni az alaptörvény fenti rendelkezéseit -- jegyezte meg Németh Anita.
A várhatóan egyszerűbb, de biztosan alkotmánymódosítást is igénylő kérdések közé tartozik az Európa parlamenti választások szabályainak kialakítása, illetve annak biztosítása, hogy a Magyarországon letelepedett uniós polgárok részt vehessenek a helyi önkormányzati választásokon.