Az MDF és a Fidesz politikusai ugyan egyaránt optimistán nyilatkoznak a tekintetben, hogy a kisebbik fél által kitűzött augusztus 31-i határidőig megszülethet-e a választási együttműködéshez szükséges keretmegállapodás; egyelőre úgy tűnik, a legalapvetőbb kérdésekben nem sikerült megegyezniük. Nem tudni biztosan, hogy az együttműködés esetén közös, Fidesz--MDF listára adhatják-e voksaikat a szavazók, vagy a Fidesz saját listáján szerepelhetnek az MDF politikusai. A Fidesz többször is aggályosnak minősítette a közös listára vonatkozó jogi szabályozást, és a Világgazdaság információi szerint a múlt héten ezzel kapcsolatban már az Állami Számvevőszéket és az Országos Választási Bizottságot is megkereste. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a kérdés ha nem is szerencsésen, de világosan rendezett a magyar jogban, a megállapodáshoz politikai döntések kellenek. A Világgazdaságnak egy fideszes politikus mindenesetre azt mondta, a jogi aggályoktól eltekintve mindenben nagyon gyorsan megegyezhetnek -- szerinte az MDF olyan ajánlatot kapott, amelyet képtelenség visszautasítani --, de nem biztos, hogy ez e hónap végéig realizálódhat.
A közös lista kérdése mindenképpen politikai abban az értelemben, hogy a Fidesz listáján indulva az MDF lényegében feladná önállóságát. A sajátos jogszabályi helyzet matematikai feladatok elé is állítja a két pártot, amelyek megoldása során a Fidesznek saját érdekében is "túl kell biztosítania" az MDF-et. Így a kisebb párt jelenlegi 3-4 százalékos támogatottságánál lényegesen jobb, akár 10 százalékos eredményt is felmutathat a választások után. Ez a siker azonban csak látszólagos, számszaki lehet, a képviselőcsoport létszáma kisebb lesz, mint egy önállóan induló 10 százalékos pártté. Az állami támogatás mértéke ugyanakkor a százalékos eredmény függvénye.
Amennyiben a pártok a közös lista mellett döntenek, a Fidesznek és az MDF-nek a választási megállapodásról szóló tárgyalások során egy kérdésben teljesen azonos az érdeke: az esetleges közös listára leadott szavazatok megosztásáról olyan módon kell előre megállapodniuk, hogy az MDF-re eső rész biztosan elérje az összes szavazat 5 százalékát. A választási törvény szerint ugyanis közös lista esetén az együttesen induló pártoknak külön-külön is el kell érniük a parlamenti küszöböt, amelyik félnek ez nem sikerül, annak eredményét nem lehet figyelembe venni. Azt megállapítandó, hogy a közös listára leadott szavazatok közül kit mennyi illet, a felek előzetes megegyezése irányadó. Az előző választásokon a Fidesz 29,4, az MDF 2,8 százalékot kapott listán. Ez együtt 32,2 százalék lett volna, ám az MDF eredménye csak akkor érvényes, ha a rá eső rész eléri az 5 százalékot -- a kisebb pártot erősítő előzetes megállapodásban ehhez legalább 1:6 arányban kellett volna rendezni a szavazatokat. A számszaki eredmény emelkedése az MDF számára azonban nem jelent több képviselőt, hiszen e kérdésben a listára felkerült személyek párthovatartozása a döntő.
A megosztás ugyanakkor irányadó lehet az állami támogatást illetően: a pártok közötti tárgyaláson döntés még nem született a kérdésben, az MDF mindenesetre nyilvánvalóan emellett érvel. A kisebb párt a tárgyalások kezdetén 25 százalékot kért, a Fidesz ezt egyértelműen elutasította. Az ÁSZ-tól várt válasz dönthet abban a kérdésben, lehet-e külön rendelkezni az anyagiakról, azaz biztosítani, hogy az MDF a szavazatokból biztosan eleget, pénzt viszont csak kevesebbet kapjon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.