Az MDF és a Fidesz politikusai ugyan egyaránt optimistán nyilatkoznak a tekintetben, hogy a kisebbik fél által kitűzött augusztus 31-i határidőig megszülethet-e a választási együttműködéshez szükséges keretmegállapodás; egyelőre úgy tűnik, a legalapvetőbb kérdésekben nem sikerült megegyezniük. Nem tudni biztosan, hogy az együttműködés esetén közös, Fidesz--MDF listára adhatják-e voksaikat a szavazók, vagy a Fidesz saját listáján szerepelhetnek az MDF politikusai. A Fidesz többször is aggályosnak minősítette a közös listára vonatkozó jogi szabályozást, és a Világgazdaság információi szerint a múlt héten ezzel kapcsolatban már az Állami Számvevőszéket és az Országos Választási Bizottságot is megkereste. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a kérdés ha nem is szerencsésen, de világosan rendezett a magyar jogban, a megállapodáshoz politikai döntések kellenek. A Világgazdaságnak egy fideszes politikus mindenesetre azt mondta, a jogi aggályoktól eltekintve mindenben nagyon gyorsan megegyezhetnek -- szerinte az MDF olyan ajánlatot kapott, amelyet képtelenség visszautasítani --, de nem biztos, hogy ez e hónap végéig realizálódhat.
A közös lista kérdése mindenképpen politikai abban az értelemben, hogy a Fidesz listáján indulva az MDF lényegében feladná önállóságát. A sajátos jogszabályi helyzet matematikai feladatok elé is állítja a két pártot, amelyek megoldása során a Fidesznek saját érdekében is "túl kell biztosítania" az MDF-et. Így a kisebb párt jelenlegi 3-4 százalékos támogatottságánál lényegesen jobb, akár 10 százalékos eredményt is felmutathat a választások után. Ez a siker azonban csak látszólagos, számszaki lehet, a képviselőcsoport létszáma kisebb lesz, mint egy önállóan induló 10 százalékos pártté. Az állami támogatás mértéke ugyanakkor a százalékos eredmény függvénye.
Amennyiben a pártok a közös lista mellett döntenek, a Fidesznek és az MDF-nek a választási megállapodásról szóló tárgyalások során egy kérdésben teljesen azonos az érdeke: az esetleges közös listára leadott szavazatok megosztásáról olyan módon kell előre megállapodniuk, hogy az MDF-re eső rész biztosan elérje az összes szavazat 5 százalékát. A választási törvény szerint ugyanis közös lista esetén az együttesen induló pártoknak külön-külön is el kell érniük a parlamenti küszöböt, amelyik félnek ez nem sikerül, annak eredményét nem lehet figyelembe venni. Azt megállapítandó, hogy a közös listára leadott szavazatok közül kit mennyi illet, a felek előzetes megegyezése irányadó. Az előző választásokon a Fidesz 29,4, az MDF 2,8 százalékot kapott listán. Ez együtt 32,2 százalék lett volna, ám az MDF eredménye csak akkor érvényes, ha a rá eső rész eléri az 5 százalékot -- a kisebb pártot erősítő előzetes megállapodásban ehhez legalább 1:6 arányban kellett volna rendezni a szavazatokat. A számszaki eredmény emelkedése az MDF számára azonban nem jelent több képviselőt, hiszen e kérdésben a listára felkerült személyek párthovatartozása a döntő.
A megosztás ugyanakkor irányadó lehet az állami támogatást illetően: a pártok közötti tárgyaláson döntés még nem született a kérdésben, az MDF mindenesetre nyilvánvalóan emellett érvel. A kisebb párt a tárgyalások kezdetén 25 százalékot kért, a Fidesz ezt egyértelműen elutasította. Az ÁSZ-tól várt válasz dönthet abban a kérdésben, lehet-e külön rendelkezni az anyagiakról, azaz biztosítani, hogy az MDF a szavazatokból biztosan eleget, pénzt viszont csak kevesebbet kapjon.