A Magyar Honvédség kezdésként két szakaszban tenné vonzóbbá a szerződéses katonai szolgálatot. Szeptembertől készen áll a 120 fős országos toborzórendszer, januárban pedig hatályba lép az új szolgálati törvény. Ennek azonnali eredményeként 70 százalékkal növekszik a szerződésesek illetménye: egy kezdő, legénységi állományú katona bruttó 79 ezer forint alapbért kap. A legalább két évet aláírók kéthavi toborzópénzt kapnak, a leghosszabb időszakot egyenruhában töltők markát pedig maximum kétévi összeg ütheti leszerelésükkor.
A honvédség átalakításának új dimenzióját jelentheti, hogy egyes honvédségi vezetők szerint a "felpörgő" szerződéses rendszer páratlan lehetőséget kínál a munkaképes felnőttek körében 80 százalékos munkanélküliséggel sújtott roma lakosságnak. Azok, akik képesek beilleszkedni, a seregben a társadalmi átlagnál kedvezőbb lehetőségeket találnak -- állítja Szabó János professzor, szociológus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója.
Ez idő szerint 3200 legénységi állományú szerződéses katona szolgál, ami alig több mint fele a parlament által engedélyezett létszámnak. A hivatásos sereg felé vezető úton az első cél a szerződéses rendszer stabilizálása -- fogalmazták meg több ízben a Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékesei. Szándékuk szerint évente tervezetten 3000-4000 szerződéses katonának kellene be- és kilépnie, továbbá jelentősen csökkentenék a nagymértékű fluktuációt. Ezért az időlegesen beöltöző fiataloknak a már versenyképesnek tekinthető kezdő bér mellett azzal is indokolt számolniuk, hogy ha a minimális két év letöltését megelőzően szerződést bontanak, kedvezményektől esnek el, és vissza kell fizetniük a toborzópénzt is.
A jövő a romáké a seregben -- vázolta várakozásait a Világgazdaság kérdésére a HM egyik vezető munkatársa. Szerinte a "kinti" társadalomnál lényegesen jobb lehetőségeket kínálnak a közeljövőben a roma fiataloknak anyagiakban és karrierlehetőségben egyaránt. A honvédség -- ahogyan az amerikai tapasztalatok alapján fogalmaznak -- "színesedésének" azonban árnyoldalai is lehetnek. A csak hivatásos és szerződéses katonákból rekrutálódó amerikai hadsereg a korábbinál több társadalmi problémával kénytelen szembenézni, amióta kitárta kapuit a fekete lakosság előtt.
Ezzel együtt Magyarországon a kutatások azt látszanak igazolni, hogy a honvédség a társadalmi átlagnál sokkal toleránsabb a romákkal szemben -- ismertette lapunkkal egyik munkája eredményeit Szabó János professzor. A szociológus úgy látja, a roma társadalomnak nem "racionális", hanem csak "spirituális" értelmisége van, amely nem tud valódi értékű mintát adni. A honvédség képzési rendszere képes lehet integrációs csatornát kínálni a romáknak -- fogalmazott Szabó János. A professzor a szerződésesek soraiban látja a feltörekvő romák kiemelkedésének lehetőségét.
Problémát okozhat, hogy a romák általában nehezen tűrik a szigorú kötöttségeket, márpedig a hadsereg megköveteli a fegyelmet. Éppen ez a nagyobb tolerencia magyarázata -- világította meg a katonaszociológus --: az elvegyülni vágyókat befogadja a hadsereg, s nem nézi, ki honnan érkezett, de az uniformizálás folytán nem tűri a "nemkívánatos" különbségeket.