Az MSZP elnöksége ma tárgyal Szájer József tegnap bejelentett kezdeményezéséről, miszerint a két párt frakcióvezetője egyeztessen a kisebb parlament megteremtéséhez szükséges jogszabály-módosításokról -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Sándor. Szájer József levélben fordult az MSZP frakcióvezetőjéhez; mint írta, "örömmel értesült" Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt bejelentéséből arról, hogy a szocialisták "megváltoztatták korábbi véleményüket, és most már támogatják a kisebb parlament létrehozásának gondolatát". Nagy Sándor kiemelte: kormányfőjelöltjük komplex, a kétkamarás parlamenttel számoló javaslatot tett, amelynek elemei nem választhatók szét egymástól. A találkozó várhatóan létrejön, annak eredményei kapcsán azonban korai lenne bármit megelőlegezni -- tette hozzá az MSZP frakcióvezetője.
A két párt -- jelenlegi nyilatkozataiktól függetlenül -- pontosan ismeri egymás álláspontját, így politikusai értelemszerűen tisztában vannak azzal is, hogy a kétharmados többséget igénylő választójogi reform megvalósítására ebben a ciklusban nincs esély. A kisebb parlament volt az egyik fő téma a két éven keresztül, 1999 márciusától működő választójogi reformbizottságban. A testület eredmény nélkül fejezte be munkáját. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy politikai megfontolásból a két nagy párt eltérő technikai megoldásokat dolgozott ki a létszámcsökkentésre. A legnagyobb kormánypárt kitartana az kétfordulós választási rendszer mellett, míg az MSZP egyfordulós szisztémában gondolkodik. Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy a második forduló a politikai tömböknek kedvez a visszalépési lehetőségek miatt. A jobboldali pártok között ez működik is Magyarországon, a szocialisták azonban nem számíthatnak választási szövetségesre. A létszámcsökkentésen túl a két nagy párt filozófiája is eltérő: míg a Fidesz inkább a stabil kormányzást biztosító -- kisebb mértékű "túlnyerést" engedő -- választási rendszerre voksol, addig az MSZP a parlament összetétele és a választói akarat közötti nagyobb összhangot biztosító arányosságra "esküszik".
A Világgazdaságnak korábban több szakértő is úgy nyilatkozott: a magyar választási rendszer a jelenlegi helyzetnek megfelelő, európai mércével nézve pedig átlagosnak tekinhető mind a parlament létszáma, mind a választások arányossága szempontjából. Az Országgyűlés létszámának csökkentése nem jár számottevő költségmegtakarítással: a parlament büdzséje jelenleg sem nevezhető kiemelkedőnek, ugyanakkor egy lényegesen kevesebb képviselőből álló törvényhozás nagyobb szakértői kiadásokat feltételez.