Jócskán meghaladja az ötszázat azoknak az előterjesztéseknek a száma, amelyek ez idő szerint szerepelnek a parlament nyilvántartásában. Noha az Országgyűlés utolsó ülésszaka csak ma kezdődik, így a képviselők elvben elfogadhatják a tervezetek egy részét, nyilvánvaló, hogy azok túlnyomó hányada "torzóban" marad. A ciklus végén a kormány visszavonja el nem fogadott javaslatait, a beszámolók és jelentések átcsúszhatnak a következő négy évre, a képviselők több száz önálló indítványa azonban egyszerűen elvész. Ilyen értelemben a honatyák sok esetben hiába dolgoznak, igaz, az ellenzékiek a gyakorlat alapján erre már tervezeteik megfogalmazásakor számíthatnak.
A képviselők által benyújtott törvényjavaslatok között az elmúlt három évben hatvannégy olyan volt, ezekkel az illetékes bizottságok foglalkoztak ugyan valamilyen szinten, ám azokból mégsem születtek jogszabályok. E téren hasonló arányban végződtek kudarccal a kormánypárti és az ellenzéki honatyák kísérletei, miután 34 előterjesztést jegyzett az MSZP és az SZDSZ, kettőt a MIÉP, összesen harmincat a koalíció. Az e fázisban megbukott törvényjavaslatok "éllovasa" a 16-tal büszkélkedő FKGP. A kisgazdák különösen adó- és agrárügyekben találtak módosítandó törvényi helyeket, de Torgyán József az alkotmány korrekciójának igényével is előhozakodott.
Az ellenzéki pártok rendszerint már a bizottságokban sem tudják meggyőzni a koalíciós többséget, hogy javaslataik egyáltalán érdemesek a tárgyalásra, a tárgysorozatba sem vett 208 előterjesztés túlnyomó hányadát ugyanis ők jegyezték. A kivételek között érdemes megemlíteni a fideszes Bartha László próbálkozását, aki 1999 februárjában a költségvetési törvény módosítását szorgalmazta volna az erre közismerten kevéssé fogékony kormányzatnak.
A ciklusban elakadt 43 képviselői határozati javaslat felét napi politikai összefüggésű kezdeményezések teszik ki. Ez érvényesnek tűnik a vizsgálóbizottságok kezdeményezésére és a házszabály-módosítások jó részére is. Az előbbiek terén nem meglepő módon a kilenc próbálkozást jegyző MSZP és a négy hiábavaló kísérletet tett SZDSZ vitte a prímet, akikhez egyetlen kudarcos kormánypárti kivételként a kisgazda Molnár Róbert csatlakozott. A képviselők nevéhez fűződő házszabály-módosítással az FKGP és az MSZP, valamint az SZDSZ próbálkozott. A fent említett előterjesztés sorsa egyértelmű: ezekből szinte bizonyosan nem lesz már semmi. Ugyanez érvényes annak a hetven tervezetnek a többségére, amelyeket előterjesztőjük időközben visszavont. Igaz, ezek egy része átdolgozott formában ismét parlament elé került, és el is fogadták azokat, mint például a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagot.
Árnyaltabb képet mutat a kormány által benyújtott, esetenként csak átmenetileg parkolópályára tett törvényjavaslatok sorsa. Törvénytervezetekből e pillanatban -- miután csak a múlt pénteken tíz érkezett -- 32 szerepel a nyilvántartásban. Közöttük vannak azok is, amelyeket "normálmenetben" a héten kezd tárgyalni a Ház. Akadnak azonban olyanok is, amelyek évek óta "pihennek", mint a szerencsejáték szervezéséről vagy a gázszolgáltatásról még 1999-ben benyújtott, elfeledett javaslat. A két véglet közötti átmenet közé sorolható például a fegyvertörvény, amelyet tavaszi "bukása" után -- immár átdolgozva -- ősszel ismét napirendre vetethet a kabinet. Ebbe a körbe tartozik a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítása is, ami többszöri nekifutásra sem kapta meg a szükséges kétharmados támogatottságot.
Sajátos a beszámolók, jelentések és tájékoztatók helyzete, minthogy ezeket mindig a végrahajtandó feladatok "listájának" legvégére sorolják. A negyvenhat ilyen dokumentum -- többet még 1998-ban nyújtottak be -- nagy részének esetleges elfogadása a következő ciklusra húzódhat át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.