Kerettantervi anomáliák
A legtöbb szülő a "nulladik órák" miatt panaszkodik az MSZOE-nél, mondván, túl korán kell iskolába mennie a gyerekeknek, másrészt: az intézmények túllépik a törvényben rögzített óraszámokat -- az első évfolyamon például legfeljebb 22 tanóra a megengedett, az ötödiken 27, a kilencediken 33 tanóra. Keszei azért tartja fontosnak a szülői jelzéseket, mert a ketet épp azért vezette be a szaktárca, hogy csökkenjenek a tanulók napi terhei. Környei László, az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára elmondta: elsősorban az iskoláknak kell megoldást találniuk arra, hogy megfeleljenek a törvényi követelményeknek, majd a fenntartóknál kell jelezni, ha mégsem tesznek ennek eleget.
A budapesti Teleki Blanka Gimnáziumnak a fenntartóval egyeztetve sikerült megfelelni a ketkövetelményeknek. Rudas Péter igazgató szerint ugyanakkor nagyon nehéz betartani a ket óraszámait. Szerinte a ket jogosan akarja csökkenteni a tanulók iskolai terheit, a limitált óraszám azonban nehezen hozható összhangba a pedagógiai programmal: nem csökkent a tananyag mennyisége; az új tankönyvek ismeretanyagait csak "szűken" lehet lebontani fix tanórákra; az emelt szintű érettségi követelményei pedig aligha férnek bele a ket óraszámaiba, ami könnyen azt eredményezheti, hogy a tanulóknak magánórákra kell járniuk szabad idejükben.
A ketes évfolyamokon (1., 5., 9.) tanuló diákok szüleinek az OM és az MSZOE közös tájékoztatót adott ki 400 ezer példányban. Ez azonban nem jutott el minden szülőhöz. Keszei Sándor elmondta: az ismertetőt eredetileg a bizonyítvánnyal kapták volna a szülők, ám azt csak -- szakmai viták után -- többszöri újranyomást követően tudták postázni.
