Az ITK összesített adatai szerint -- a nyelvvizsgák 84 százaléka ennél a központnál szerezhető meg -- továbbra is az angol és a német a két legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon: a nyelvvizsgák több mint kilencven százalékát tették ki. 1999-ben ugyanakkor az írásbeli angolvizsgáknak csupán 30,3 százaléka volt sikeres, a német nyelv esetében pedig 38,6 százalék. A szóbeliken valamivel jobb az arány, angolból 48,1, németből 54,9 százalék.
Ennek oka egyrészt az, hogy a nyelvtanulók nem ismerik a nyelvvizsga speciális mérőrendszerét, másrészt nincsenek tisztában nyelvtudásuk szintjével. Így többnyire csak a nyelvvizsgán derül ki, mennyit ért a vizsgák előtti tanulási idő. A Felsőoktatási Információs Szolgálat (Fisz) által közzétett adatokból és az Országos Próbanyelvvizsga Rendszer tanévkezdeti tájékoztatásából kiderül: a nyelvvizsgára készülők többnyire úgy gondolják, hogy a nyelvtanulás feltétlenül teljesülő következménye a sikeres nyelvvizsga, amely azonban -- mint ahogy az adatok mutatják -- tévhit: nem számíthat sikerre a nyelvvizsgázó, ha figyelmen kívül hagyja a nyelvvizsga típusfeladataiból következő követelményrendszert.
Az ITK felmérése szerint egy jelentkező átlag 1,6-szor rugaszkodik neki a nyelvvizsgának, mire megszerzi a nyelvvizsga-bizonyítványt. Legtöbben középfokú angol- és németnyelv-vizsgára adják be jelentkezési lapjukat. Ennek értékelési rendje évek óta nem változott, azaz 60 százalékot kell teljesíteni. Az alapfokú C-vizsga (írásbeli-szóbeli) 6400 forintba, a középfokú C-vizsga 9500-ba, a felsőfokú C-vizsga 12 700 forintba kerül. Az ITK szerint ma ahhoz, hogy valaki nagy biztonsággal tegyen sikeres nyelvvizsgát, legalább egy évig kell keményen tanulnia az idegen nyelvet.
A tapasztalatok szerint az egyik legsikeresebb tanfolyamforma a háromszor négy nyelvóra egy héten. Ennek ára, két éve, még 34 ezer forint volt egy fél évre, ma már egy hathetes, kétszer két órás tanfolyam kerül ennyibe. Épp ezért célszerű, ha a fiatalok mihamarabb, már az oktatási rendszer keretein belül megszerzik a nyelvvizsgát.
A magyar oktatás ugyanakkor koránt sincs abban a helyzetben, hogy mindenki számára biztosítsa a megfelelő nyelvoktatást. Az ITK adataiból kiderül: tavaly a 14--17 éves korosztály egyharmada tett nyelvvizsgát (45 százalékuk volt sikeres az írásbelin, 60 százalékuk a szóbelin), amit aztán a felvételin pluszpontként beszámíthattak. Napjainkban a felvételiző diákok körében egy főre 0,78 százalék nyelvvizsga esik (forrás: Fisz).
Az egyetemeken és főiskolákon pedig egy egészen speciális helyzet állt elő, hiszen bár a törvény előírja az ingyenes nyelvoktatást az intézményekben, 1995 után több helyen -- takarékossági szempontokra hivatkozva -- megszüntették az idegen nyelvi lektorátusokat. Az oktatási tárca az idén 300 millió forint támogatást biztosított a hallgatók nyelvvizsgáihoz. Almássy Kornél, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferencája elnökének becslése szerint azonban -- az intézmények képesítési követelményében leírt nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában -- a végzős hallgatók közel 30 százaléka "vár" arra, hogy kézhez kapja a diplomáját.