Kevésbé robbanékony kerozin

A szeptember 11-i terrortámadás végrehajtói is szándékosan választottak hosszú útra készülő, teletankolt gépeket. A többtonnányi gyúlékony anyag volt ugyanis az, ami a hatalmas robbanás és tűz által végül ledöntötte a World Trade Center tornyait. Bár egyértelmű, hogy a kevésbé gyúlékony hajtóanyag sem lett volna képes meggátolni a katasztrófát, az esemény nyomán újból előtérbe kerültek a kerozin továbbfejlesztésének kérdései.
A TWA légitársaság Boeing--747-es gépének öt évvel ezelőtti szerencsétlensége hívta fel először a figyelmet a kerozin és a levegő veszélyes összekeveredésére az üzemanyagtankban, az idén márciusban pedig a Thai Airways Boeing--737-ese járt hasonlóan tragikusan: feltehetően a forró betonon való hosszú várakozás következtében felforrósodott üzemanyag robbant be a levegőben. Egyes feltételezések szerint ez a mechanizmus játszott szerepet a tavaly júliusi Concorde-katasztrófában is, ahol a két baloldali hajtómű váratlan leállása miatt vált kormányozhatatlanná a repülőgép.
A mintegy 25 szerencsétlenség nyomán indult kutatások olyan adalékot kerestek, ami a kerozint sűrűbbé, rázás hatására pedig akár zselés halmazállapotúvá teszik.
A polgári légi közlekedésben az ötvenes években kifejlesztett Jet--A típusú kerozint használják, ami -- a levegővel megfelelő elegyet alkotva -- 38 Celsius-foknál már meggyullad. Szakértők szerint ha a TWA szerncsétlenül járt repülőgépe a 60 Celsius-fokon gyulladó JP--5 jelű üzemanyagot töltötték volna, a katasztrófát el lehetett volna kerülni. Ezt a drágább, de biztonságosabb hajtóanyagot használja az amerikai haditengerészet a repülőgép-hordozó anyahajóknál, hogy a tűzesetek valószínűségét csökkentse. A vadászgépeknél néhol már a 93 Celsius-fokon gyulladó JP--8+100 jelű hajtóanyagot használják.
Összességében a ma használatos üzemanyagok biztonságosak, aggodalmat csupán az vált ki, hogy az elmúlt évtizedekben alig fordítottak figyelmet a korszerűsítésükre.