Antinori munkához lát

Severino Antinori a napokban szeretné létrehozni egy emberi embrió klónjait. A helyszín -- a korábban bejelentett "nemzetközi vizek" helyett -- esetleg Anglia lesz, a terület ottani, a minap joghézagosnak minősített szabályozására alapozva. Terveit a nyáron Panajotisz Zavosz embriológussal tette közzé, utóbbi szakember most az USA-ból adta hírül, hogy készül a klónkezdeményhez szükséges első sejtmagátvitelre. Mindketten az állatkísérletek során eddig szerzett tapasztalataik alapján bíznak a sikerben. Ám a szakma kétkedése éppen az állatkísérletek részleges kudarcán, hiányos eredményein, még ma sem látható következményein alapszik.
Az életképtelen, vagy beteg egyed létrehozását Antinori azzal kívánja kizárni, hogy az idegen testi sejtet tartalmazó petesejtet, azaz a klón kiinduló formáját genetikai szempontból alaposan megvizsgálja, s a hibás példányokat elpusztítja. Így valóban felismerhetők bizonyos kromoszómaelváltozások, fő genetikai rendellenességek, de rejtve is maradhat számos olyan hiba, amelyek felismerésére ma még nem képes a szakma -- válaszolt a Világgazdaságnak dr. Gócza Elen, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ embriológiai laborjának vezetője. Ráadásul az sem látható előre, hogy egy látszólag egészséges egyeden élete során később milyen elváltozások jelentkeznek. Egyes gének hatása ugyanis a születéskor még nem látható, mert csak (esetleg évekkel) később aktiválódnak.
A laborvezető felhívta a figyelmet egy másik olyan jelenségre is, amely önmagában is erősen kétségessé teszi a sikeres emberklónozást. A genom imprinting nevű jelenség során normális (azaz ivaros szaporodással történő) körülmények között a szülőktől örökölt DNS-lánc másodlagosan módosul. Ez a módosulás az új egyedben letörlődik, és attól függően, hogy a megtermékenyített petesejtből férfi vagy nő fejlődik-e, más formában újraíródik. Kétséges azonban, hogy ez az újraíródás ivaros szaporodás hiányában hibátlan lesz.
Dr. Gócza Elen szerint egyébként az életképes utódok létrejötte dacára is korai lenne az eddigi állatkísérletek kapcsán egyértelmű sikerről beszélni. Általában több száz petesejtből születik meg egy másolat, s ezek több mint 90 százaléka megszületése után el is pusztul, az életben maradottak pedig számos rendellenességet mutatnak. Mindenekelőtt immunhiányosak, bár már vannak olyan klónozott egerek is, amelyek egyelőre egészségesnek mutatkoznak.
A fentiek alapján dr. Gócza Elen igen kis esélyét látja annak, hogy -- az általa egyébként ellenzett -- emberklónozás során életképes, egészséges, normális utód szülessen. Attól is tart, hogy az ilyen egyedek létrehozása egyelőre nem sejthető veszélyeket is rejt az emberiségre nézve.
A 90-es évek elején világszerte -- Magyarországon is -- a klónozás egyszerűbb, s utóbb a gyakorlatban be nem vált módjával, petesejt-darabolással hoztak már létre mesterségesen ikertestvéreket szarvasmarhából, juhból. Az igazi áttörést azonban a felnőtt állat testi sejtjének felhasználásával "készült" Dolly bárány jelentette 1997-ben.
A gödöllői biotechnológiai kutatóközpontban 1993-ban és 1994-ben hoztak létre klónozott szarvasmarha-embriókat, majd Gergácz Elemér és munkatársai munkája révén sejtmagátültetéssel két-két klónbárány született.
Magyarországon azonban a klónozási kísérletek a mezőgazdaságban hasznosítható eredmények hiánya miatt leálltak, a gödöllői intézetben ma alapkutatások folynak. A klónozás felélesztésére -- egérkísérletekkel -- a Dolly bárányt létrehozott Roslin Intézetből hazatért Dinnyés András készül. Az Origónak adott korábbi nyilatkozatában úgy vélte, nem az ember az a faj, amelyen a klónozást ki kellene kísérletezni. Ő maga az emberklónozásnál sokkal fontosabb feladatokat lát maga előtt.