A génkezelt kukorica uralomra tör

A génkezelt növények gazdasági haszna miatt szerintük nem érdemes az élelmiszer-ellátás hosszú távú biztonságát veszélybe sodorni. A biodiverzitás, azaz a növények sokfélesége ugyanis természetes biztosítékként működik a különbő növénybetegségekkel és klímaváltozásokkal szemben. Bár egyes növényeket károsan érint az új hatás, a sokféleség révén megvan a remény, hogy akad olyan is, amely számára a változás kedvező, vagy legalábbis semleges. Ezt a rendszerlogikát az utóbbi évtizedekben már sok támadás érte az ember tevékenysége nyomán. A mexikói Oaxaca kukoricamezőn talált lelet ezen sorozat újabb állomását jelentheti.
A hat szemet tartalmazó mintából négynél találtak olyan genetikai elváltozást, amely korábban csak laboratóriumi kísérleteknél volt megfigyelhető. Ezen belül kettőnél kifejezetten olyan DNS módosulásokat tapasztaltak, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint csak biomérnöki beavatkozás révén jöhetnek létre. A felfedezés annál meglepőbb, mert Mexikó 1998-ban moratóriumot vezetett be a kukorica genetikai módosítására és azt megelőzően is a legközelebbi, kormányzat által jóváhagyott kísérleti mező legalább 60 mérföldre van a mostani mintavétel helyszínétől. A tudósok nem tudják megállapítani, hogy a módosított DNS-ek pontosan honnan erednek, azonban szakértők az egész ügy lehetséges magyarázatának tartják, hogy kutatási célra félretett, korábbi kormányzati tartalékokat osztottak ki az étkezési búza termelői között.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a kukorica pollenje aránylag nehéz és ráadásul rövid életű, tehát természetes úton aligha termékenyíthet meg földrajzilag ilyen távol lévő bibéket. Az ügy mindenesetre kellő súlyú ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a genetikailag kezelt növények újabb veszélyeire. Korábbi föltevések szerint ugyanis az ilyen élelmiszerek akár az emberi szaporodásra is kedvezőtlen hatással lehetnek, és most egyre több tudós gondolja úgy, hogy a módszer elterjedésével végérvényes és visszafordíthatatlan folyamatok vehetik kezdetüket az élővilágban. Mivel jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik a gmo-k elváltozásainak teljes körű kiszűrése, az engedélyezéshez minél körültekintőbb vizsgálatokra és a hosszú távú szempontok mérlegelésére van szükség.