EU-csatlakozás: tőkeigényes perspektívák
- Az EU-csatlakozási tárgyalások során Magyarországnak tavaly sikerült ideiglenesen lezárnia a környezetvédelmi fejezetet, de milyen további elvárásokat kell teljesítenie a belépésig, illetve azt követően?
- A környezetvédelem területe sokáig az egyik legkritikusabb pont volt a csatlakozási tárgyalások során. Sokan már azt hitték, hogy ez lesz az a "tantárgy", amely miatt esetleg "osztályismétlésre" kényszerülhet Magyarország, s ezért is volt nagy siker, hogy - a korábbi elmarasztalások ellenére - 2001 júniusában sikerült ideiglenesen félretenni a fejezetet. Ugyanakkor a jogharmonizáció, az intézményfejlesztés és a beruházások területén további feladatok jelentkeznek, amelyek - hogy az elért tárgyalási pozíció tartható legyen - folyamatos intézkedéseket igényelnek a tárca részéről. Tudni kell, hogy az egyes fejezetek között a környezetvédelem az egyik leginkább jogszabályigényes terület, ugyanis az érdemi tárgyalások megkezdésekor, 1999 elején mintegy 270 olyan EU-jogszabály létezett, amelyeknek környezetvédelmi vonatkozása van. Ezen jogszabályok jelentős részének harmonizációja elkészült. Ez évi feladatot jelent még a géntechnológiáról szóló 1998. évi törvény módosítása, továbbá 11 kormányrendelet és miniszteri rendelet módosítása, illetve megalkotása. Emellett a jogharmonizáció folyamatos odafigyelést igényel, mivel az EU joganyaga állandóan változik. Jogász kollégáink kedvelt kifejezésével élve a célpont állandóan mozog.
- Mi a helyzet az intézményfejlesztéssel?
- Ezen a téren is van még mit tenni a teljes körű megfelelés érdekében. Elsősorban a tárcához tartozó területi szerveinket kell tovább erősítenünk, ugyanis a csatlakozást követően ezen intézmények feladatai jelentősen bővülni fognak, s az ennek teljesítését igazolni képes adatgyűjtés és információfeldolgozás is a területi szerveknél fog jelentkezni. AZ EU ajánlásai szerint további centralizációra lesz szükség a hatósági munkában. Erre jó példa a levegőminőség terén tavaly megkezdett és ez évben végrehajtott feladat és hatáskör-átcsoportosítás, amelynek keretében a levegőminőséggel kapcsolatos megfigyelési feladatok az ÁNTSZ-től átkerültek a KöM területi szerveihez. A megnövekedett feladatokhoz igazodóan, a KöM az elmúlt két év során - évente - 100-100 fővel növelhette létszámkeretét, ami a legújabb kori közigazgatásban példa nélküli dolog.
- Mekkora összegbe kerülhet Magyarországnak az EU-csatlakozás a környezetvédelem szemszögéből nézve?
- Mielőtt konkrét számokról beszélnénk, lényeges kiemelni, hogy a fejezet ideiglenes lezárása során kialakított (kialkudott) álláspontot a magyar kormány előzetesen határozatban hagyta jóvá. Ezt azért fontos naponta hangsúlyozni, mert a jelentkező feladatok - esetleges többletfeladatok - elvégzése, továbbá az azokhoz szükséges források biztosítása mindenképpen kormányzati szintű felelősséget jelent. A számok korrekt megértéséhez viszont azt is tudni kell, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megelőzően - 1996-ban - országgyűlési jóváhagyással elkészült az 1997-2002. évekre vonatkozóan a nemzeti környezetvédelmi program (NKP), amely eredendően mintegy 920 milliárd forint értékben tartalmazott környezetvédelmi célú feladatokat az említett időtartamra.
Visszatérve a kérdésre, Magyarországnak - a már korábban elkészített számítások szerint - 2001-től kezdődően mintegy 1540 milliárd forintot kell az EU integrációval kapcsolatos intézkedésekre (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, beruházások) fordítania. Ugyanakkor ez korántsem azt jelenti, hogy a csatlakozásig kell ezt az összeget a környezetvédelemre fordítani, mert a költségek egy jelentős része (így például a települési szennyvíz esetében) a belépést követően fog csupán jelentkezni. Ilyen szempontból mindenképp kedvező, hogy a tárgyalások során sikerült a közvélemény előtt már ismert négy területen (települési szennyvíztisztítás, csomagolóanyagok és csomagolóeszközök, nagyteljesítményű tüzelőberendezések, hulladékégetők) átmeneti mentességi igényünknek érvényt szereznünk.
- Mi adja a költségek legnagyobb hányadát?
- Értelemszerűen a beruházások, azonban pont ez az a terület, ahol a központi költségvetés mellett joggal lehet számítani a működőtőke bevonására is. Talán nem mindenki számára egyértelmű, de a központi költségvetésben a KöM fejezeti költségvetését lényegesen meghaladó mértékű, mintegy 160-180 milliárd forint előirányzat szerepel, amelynek a felhasználása egyértelműen környezetvédelmi célokhoz kapcsolható. Ez az összeg kiegészül az önkormányzati forrásokkal és a magánszféra beruházásaival is. (Ez utóbbira pozitív példa a Mátravidéki Erőmű tavaly végrehajtott 14 milliárd forint értékű - a levegőminőséget javító - beruházása).
- A többi tagjelölt országhoz képest Magyarország hogyan áll a támogatások felhasználását tekintve?
- Ha az ISPA-támogatás terhére elnyert projektek számát, valamint a rendelkezésre álló keretek lekötését nézzük, akkor egyértelmű, hogy hazánknak nincs min szégyenkeznie. Ezzel szemben kétségtelen problémát jelent, hogy egyre nehezebb - különösen a szennyvízkezelés területén - az ISPA-jogszabályban rögzített feltételeket kielégítő projekteket öszszeállítani, ugyanis az 5 millió eurós minimális összeghatár mellett egyre nehezebb az egy település - egy beruházási program elvárásnak megfelelni. Hulladékos tárgykörben a helyzet sokkal kedvezőbb. E projektek esetében ugyanis az EU elfogadta javaslatunkat, így beruházáskezdeményezéseinket a regionalitás elvén szervezhetjük meg. Ez jól harmonizál - az Országgyűlésnek tavaly ősszel benyújtott, de még nem tárgyalt - országos hulladékgazdálkodási tervben foglaltakkal is, amelyeknek értelmében a jelenleg fellelhető mintegy 2500, megfelelő műszaki védelem nélküli lerakót be kell zárni, s helyettük mintegy 100, korszerűen megépített hulladéklerakót kell üzemben tartani.
- A jelenleginél mennyivel nagyobb beruházási célú finanszírozásra lehet számítani az EU-csatlakozást követően a környezetvédelem terén?
- A belépést követően a kohé-ziós alap veszi át az ISPA szerepét, amely a folyamatban lévő beruházások finanszírozását is át fogja vállalni. Bár pontos összeget erre vonatkozóan még nem lehet mondani, de más, kohéziós alapot igénybe vevő tagállamok tapasztalatai alapján arra számítunk, hogy a jelenlegi összeg mintegy 6-8 szorosát lehet - és kell - lekötnünk a környezetvédelmi beruházások területén.
- Mi lesz a kisebb projektjavaslatok sorsa, amelyek nem érik el a kritikus 5 millió eurós értékhatárt?
- E projektek finanszírozása előreláthatólag a strukturális alapok terhére oldható meg. Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az EU csak azon projektjavaslatokat hajlandó támogatni, amelyek az adott ország nemzeti fejlesztési tervében is szerepelnek. Ezért is indokolt a környezetvédelmi szempontok fokozott megjelenítése az NFT-ben, annál is inkább, mert - sokak véleménye szerint - a Széchenyi-tervből - indokolatlanul - hiányzik a környezetvédelmi terület egzakt megjelenítése.
Németh I. Gergely
