Felkészülés az EU-támogatások fogadására

Az őszi ülésszak elején kívánja az Országgyűlés elé terjeszteni a 2003 és 2008 közötti időszak környezetvédelemmel kapcsolatos hazai stratégiai célkitűzéseket összefoglaló második NKP-tervezetét a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM). Az EU strukturális alapjából származó majdani támogatások elnyeréséhez is elengedhetetlen program koncepcióját a kormány tavaly októberben elfogadta, de részletes kidolgozása még folyamatban van. Az újabb hatéves időszakra szóló terv a legfontosabb területeket lefedő részletes és tematikus akcióprogramokra épül, de különleges hangsúlyt kap benne a tervezés és végrehajtás intézményrendszerének, valamint a végrehajtás ellenőrzését szolgáló monitoringrendszernek létrehozása, továbbá a finanszírozási stratégia és a jogi keretek kialakítása, illetve a szakterületi, ágazati térségi és a helyi környezetvédelmi fejlesztési törekvések összehangolása.

Az első NKP tapasztalataiból kiindulva a tervek között szerepel egy, a második programot kiegészítő kormányrendeletet elfogadtatása is, amelyben több évre előre rögzítenék azokat a számokat, hogy az egyes területekre mekkora összeget kell fordítani - tette hozzá Nemes Csaba, a KöM főcsoportfőnöke. Bár költségszámítások az első NKP összeállításakor is készültek, azonban az csak a program mellékletében szerepelt, ezért a tárcának az éves költségvetések elkészítésekor sok esetben a szükségesnél kisebb összeget sikerült kiharcolnia a program végrehajtására.

A környezetvédelemmel kapcsolatos elgondolások és célkitűzések összefoglalása mellett a program elkészítésének különös jelentőséget ad, hogy az EU-csatlakozást követően ezen keresztül konkretizálhatók azok a prioritások és intézkedések, amelyekre - az uniós csatlakozást követően - támogatás igényelhető az EU strukturális alapjaiból. A strukturális alapokból támogatható területeket a tagjelöltek által a csatlakozást legkésőbb hat hónappal megelőzően benyújtandó nemzeti fejlesztési tervek (NFT) foglalják össze, ugyanakkor ennek - a környezetvédelemmel kapcsolatos - tételes lebontását az NKP fogja tartalmazni. Ugyanakkor legalább ilyen fontos - a környezetvédelem mellett számos más területet is felölelő - NFT elkészítése is, mert az EU ez alapján köt keretmegállapodásokat a tagjelöltekkel arról, hogy csatlakozásuk után mennyi támogatást igényelhetnek a strukturális alapokból.

Bár a környezetvédelemmel kapcsolatos támogatások nagy részét az EU a kohéziós alapon keresztül folyósítja, azonban az csak a terület egy részét fedi le, ráadásul ebből csak 10 millió eurónál nagyobb értékű projekteket lehet finanszírozni, ami - főként a Magyarországhoz hasonló kisebb államok számára - felértékeli a strukturális alapok jelentőségét, amelyből kisebb beruházások támogatására is eséllyel lehet pályázni. Bár az még nincs eldöntve, hogy a még szintén az idei év második felében elkészülő nemzeti fejlesztési terven (NFT) belül a környezetvédelem az infrastruktúra fejezeten belül, vagy önálló fejezetként kap helyet, de az már bizonyosnak látszik, hogy a strukturális alapokból elsősorban a települési környezetminőség és emberi egészség javítását, a biodiverzitás megőrzését, az éghajlatváltozás és a savasodás mérséklését, valamint a környezetkímélő infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra lehet majd támogatást igényelni. (NIG)

Munkatársunktól