Károkozó kalózok a zenepiacon

A globális zenei piac tavaly elérte a 33,7 milliárd dollárt, s öszszesen 3,2 milliárd hanghordozó fogyott. Miközben a kislemezek és hangkazetták eladása ismét 10 százalék körüli mértékben csökkent, 2001-ben először a CD-eladások is visszaesést mutattak. A tavaly értékesített 2,4 milliárd kompaktlemez 5,1 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. Az IFPI megállapítása szerint a zenei piac eredményei a szórakoztatóipar részeként az általános gazdasági konjunktúrának megfelelően alakulnak. Ebből adódóan Latin-Amerikában, Ázsia főbb részein gyengélkedett a piac, az USA-ban pedig az általános fogyasztói bizalom meredek viszszaesése okozott nehézségeket.

Európában az árbevétel alig 0,8, az értékesített mennyiség viszont 2,2 százalékkal esett, ami fajlagos áremelkedést jelez. Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Ír-, Finn- és Spanyolországban nőttek az eladások, míg a görög, dán, német, olasz és osztrák piacon komoly visszaesést regisztráltak. Az öreg kontinens keleti felén Oroszország és Bulgária mutatott jelentős emelkedést. Az üzletszerű kalózkodás, valamint a házi másolatok miatt a legnagyobb esést a lengyel és a cseh piacon érzékelték.

Mivel az eladott termékek száma a bevételekénél nagyobb mértékben csökkent, világviszonylatban is az egy egységre jutó árbevétel növekedése tapasztalható. A kilátások nem túl kedvezőek: az illegális házi és kereskedelmi célú másolatok ugyanis a hanghordozók viszonylagosan magas ára miatt hódíthatják meg a piacot, s ezzel nehéz gazdasági helyzetbe hozzák a legális szférát. Így ez utóbbinak - hogy elkerülje a veszteségeket - csak az árak további emelése kínálkozik lehetőségként, ami pedig önmagában aligha képes elejét venni a folyamatnak, sőt: az irreálisan magas ár arra készteti a zenebarátokat, hogy inkább másoljanak.

2001-ben már minden eladott termékre jutott egy kalózpéldány is, és az újraírható CD-k felét zenemásolásra használták. Az írható CD-k egyharmada tartalmaz az internetről származó zenét, ezek pedig 99 százalékban kalózoldalakról és illegális, úgynevezett "file-sharing", azaz zenefájlok kölcsönös cseréjét lehetővé tevő programokból származnak.

Az illegális zenekereskedelem értéke éves szinten eléri a 4,2 milliárd dollárt, ami immár a teljes legális forgalom 10 százalékát is meghaladja. A jelentős piacnak számító Németországban a legutóbbi két esztendő során 10 százalékkal esett az értékesítés, miközben a zenei élet virágzott. A német piacon ezzel párhuzamosan 37 százalékkal nőtt az eladott írható CD-k száma, meghaladva a 182 milliót.

Ezek után nem meglepő, hogy az internetet is használó zenevásárlók fizetési hajlandósága 14 százalékkal visszaesett. Ez a tendencia egyébként világméretű. Az Egyesült Államokban az internetről zenét letöltők fele azt át is másolja CD-re vagy egyéb digitális adathordozóra. A jelenlegi helyzet a legnépszerűbb albumok számára jelent igazi érvágást: Amerikában a top 10 albumok esetén az eladások 50 százalékos visszaszorulását tapasztalták a kereskedők, a gyorsan terjedő illegális példányok tehát gyakorlatilag megelőzik a legális piacot.

A CD-másolás, zeneletöltés és a kalózkodás ellenére a francia, brit és spanyol piac jól teljesített. Franciaországban a legkelendőbb 20 album négyötöde belföldi művészektől származott. Az Egyesült Államokban és Spanyolországban szintén hasonló arány figyelhető meg, ez utóbbi körben a belföldiek sikere elsősorban az Operación Triunfo című tévéshow-nak köszönhető, ahol számos új latin sztárjelölt mutatkozhatott be. Miközben a nemzetközi zenefelhasználási szerződések szerepe világszerte kétségtelenül jelentős, a legutóbbi tíz évben megfigyelhető volt, hogy a belföldi zeneművek évente körülbelül egy százalékkal növelték piaci részesedésüket.

A globális visszaesés ellenére szintén növekedést lehetett megfigyelni az on-line CD-eladások terén. Angliában az albumeladásoknál az internet 3-ról 4 százalékra emelte részesedését, Németországban egy év alatt ez a pozíció 4,5-ről 6 százalékra javult.

Mráz Dániel