Még jelentős a lemaradásunk

Bár az elmúlt egy évtizedben jelentős előrelépés történt a környezetvédelem k+f tevékenységében, az e téren mutatkozó lemaradásunk még mindig jelentős. A Környezetvédelmi Minisztériumban (KöM) elkészült értékelés szerint ennek egyik mutatószáma az, hogy nálunk 10 ezer lakosra 3 kutató-fejlesztő jut, ami kevesebb, mint a fele a fejlett országokban lévőknek. Ezen belül a kutatói és felsőoktatói gárda elöregedése a szembeötlő, ami néhány területen már-már aggasztó.

A lemaradás azonban nem egyforma, hiszen több területen, így a vizek védelmében, a hulladékgazdálkodásban a helyzet elfogadható, ugyanakkor - más területek mellett - az ökológiában, a légszennyezés-csökkentéssel, valamint az épített környezet védelmével foglalkozó intézményeknél a kapacitás elégtelen. Lemaradásunk a vállalati kutatóhelyek alacsony számában is megmutatkozik, hiszen a cégek csupán 10 százaléka rendelkezik kutatórészleggel, amely az OECD-mércével mérve alacsony. A vállalati körben a szemléletváltás szükségességére is rámutat a főhatóság értékelése, hiszen míg a nagyvállalatok többsége e szempontokat jobban figyelembe veszi, addig a kisebb cégek jellemzően a lemaradók közé sorolhatók.

A GDP-n belül a k+f-re fordított arány 1991-ben hirtelen, majd utána évenként fokozatosan csökkent. E tendencia 1997-ben megállt, ám érdemi változás csupán az utóbbi időben történt. Az egy főre jutó környezetvédelmi k+f ráfordítás a GDP 0,06 százaléka, azaz 900 forint, ami az EU-országok átlagának mintegy egyhatod része. Pozitív előrelépést a 2001. év hozott, hiszen ekkor a környezetvédelem egyes szakterületeire kiírt pályázatokon - amelyet az Oktatási Minisztérium nemzeti kutatás-fejlesztési programja hirdetett meg - 4,171 milliárd forintot ítéltek oda a 2001-2004 közötti évek zajló programokra. Az oktatási és a környezetvédelmi tárcák által közösen kiírt környezetvédelmi műszaki fejlesztési pályázat tavaly egymilliárd forinttal rendelkezett, míg az idén a felosztható keret 1,2 milliárdra emelkedett. A forrásokat növelik a KöM által 1998-tól beindított országos környezettudományi pályázatok is, amelyek egyre sikeresebbek.

A finanszírozás területén előrelépésnek tekinthető, hogy a hazai forrásokat kiegészítik az EU-, a NATO- és a PHARE-támogatások. Ezek igénybevételénél csupán az önrész mértéke jelent akadályt, ugyanis ha nő a hazai forrás, akkor e nemzetközi támogatások is emelkedhetnek. Az idei évre kitűzött cél , hogy az országos k+f ráfordítás elérje a GDP 1,5 százalékát, amelyből kívánatos, hogy a vállalati részesedés 50 százalék körül alakuljon. E tendenciákat figyelembe véve arra lehet számítani, hogy középtávon évente a környezetvédelemre fordítható öszszeg elérheti a 18 milliárd forintot.

A környezet- és természetvédelem kutatás-fejlesztési koncepciójának tervezete 11 tematikus prioritást és öt ágazati prioritást határoz meg.

A tematikus prioritásonkon belül is fontos a szemléletformálás, amelynek egyik ága az üzleti szféra környezetorientált magatartásának erősítése. A fejlett országok tapasztalatai szerint ez nem csupán jogi kényszer, hanem piaci érdek hatására erősödik. Ennek felismerését úgynevezett rásegítő eszközökkel lehet elősegíteni. E körbe tartozik a környezettudatos fogyasztói magatartás modelljének kidolgozása. Vizsgálni kell azt, hogy a termelésben, termékfejlesztésben - például az energia- és nyersanyag-felhasználásban -, az árképzésben, az értékesítési és disztribúciós döntésekben, a kommunikációs magatartásban a környezettudatosság milyen új formákban jelenhet meg.

A kutatási területek között egy másik, szinte az egész világot foglalkoztató terület a globális klímaváltozás hatásainak vizsgálata. Magyarországon ezen belül azt vizsgálják, e jelenség milyen hatással van, illetve lesz a természeti környezetre, az erőforrásokra, a mezőgazdasági termelésre, illetve az energiafelhasználásra. Ez jelenti az éghajlatváltozások szempontjából fontos üvegház hatású gázok, így a szén-dioxid légköri koncentrációjának nyomon követését, az emberi tevékenységből eredő források feltárását, a bioszféra és a légkör anyagcseréjének pontos leírását és modellezését. A kutatások másik célja a növekvő szén-dioxid-koncentráció növényzetre gyakorolt hatásainak felmérése. Az eddigi vizsgálatok arra figyelmeztetnek, hogy a szén-dioxid-szint megduplázódása esetén alapvetően megváltozna a természetes növényzet összetétele, megnövekszik a kultúrnövények lombozatának felszíne és párologtatása, ami a már ma is aszályos területeken okozhat súlyos problémákat. A globális változásokat okozó légköri gázokon kívül számos szennyezőanyag fejti ki káros hatását. Ebbe a csoportba tartoznak a kén- nitrogén-oxidok, szerves vegyületek, amelyek légköri oxidációja jelentős szerepet játszik a savas esők, illetve a szmog jelenségének kialakulásában. A magyar kutatók ezért nagy figyelmet szentelnek az említett anyagok forrásainak, légköri terjedésének és átalakulásának tanulmányozására.

Magyarország legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása a talaj, amelynek észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése nemcsak környezetvédelmi, hanem össz társadalmi érdek is. Ezért e területen is többirányú kutatás folyik, illetve a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz a talaj környezeti érzékenységének vizsgálata.

A hulladékok káros hatása elleni védelem nem csak Magyarország, hanem minden fejlett ország közös gondja. Nálunk - évente - közel 100 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek mintegy 4-5 százaléka számít veszélyes hulladéknak. Ezért ennek kezelése igen fontos feladat. E témakörben kiemelt feladat a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar hulladékcsökkentését szolgáló kutatások támogatása, illetve az, hogy a hulladékokat másodnyersanyagként lehessen hasznosítani. E kutatásokon belül súlyponti kérdés az egyes hulladék-összetevők szelektív gyűjtéséhez, hasznosításához szükséges eszközök, berendezések kifejlesztése. Ezen belül is kiemelten kell kezelni a csomagolóeszközök, a számítástechnikai, elektronikai hulladékok, berendezések, a közlekedési eszközök, a gépkocsironcsok, a gumiabroncsok, a háztartási készülékek, hűtőberendezések másodhasznosításának kérdését.

Az ágazati kutatások kiemelt területe a fenntartható energiagazdálkodás, hiszen környezeti szempontból az energetika fokozott prioritású ágazat. A fenntartható energiagazdálkodás leegyszerűsítve a meglévő készletekkel való szigorú és következetes takarékoskodást, valamint a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű használatát jelenti. Ez annál is inkább fontos, mert a magyar gazdaság 2,5-ször több energiát használ fel egységnyi GDP előállításához, mint az EU országai, s ennek az energia-mennyiségnek mintegy 70 százalékát importból fedezzük. Éppen ezért e területen elengedhetetlen az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságát növelő technológiák fejlesztése, hazai adaptációja, a környezetkímélő energiatermelést elősegítő kutatások, fejlesztések támogatása. Emellett hasonlóképpen kell foglalkozni az úgynevezett megújuló energiák - a nap, a szél, a víz, a biomassza - újszerű alkalmazását elősegítő technológiák fejlesztésével, valamint azzal, hogy ezeket milyen módon lehet integrálni a már meglévő rendszerekbe.

A kiemelt kutatási területek közé tartozik a közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi kutatások támogatása, a környezetkímélő közlekedési rendszerek fejlesztése, illetve a környezetbarát közlekedési módok - tömegközlekedés, kombinált szállítás, kerékpáros közlekedés - terjesztése. Hasonlóképpen fontos - egyebek mellett - a járművek légszennyezőanyag-kibocsátásának vizsgálata, a zajellenőrző rendszerek fejlesztése, a gépjármű-üzemanyagok minőségi fejlesztése, a katalizátorok felülvizsgálatára alkalmas ellenőrzési módszerek kidolgozása.

Lázár Ildikó