Kvarkokból, a modern fizika szerint a világegyetem építésében szerepet játszó legelemibb részecskékből álló csillagra bukkantak amerikai kutatók egy szupernóva-robbanás törmelékeinek vizsgálatakor - írja a New Scientist. Legalábbis ezt feltételezi Jeremy Drake és csapata, a massachusettsbeli Harvard-Smithsonian Center asztrofizikai laborjának munkatársa. Az RX J1856 jelű csillag mindössze 11 kilométer átmérőjű, ami túl kicsi egy "hagyományos" neutroncsillag méreteihez képest.
Az említetthez hasonló explózió során a csillag magja olyan gyorsan roppan össze, hogy atomi építőelemei a pillanat töredéke alatt neutronokból álló, leveses anyaggá sűrűsödnek. A mi Napunkkal egyező tömegű égitest néhány kilométer átmérőjűre zsugorodik össze.
Drake és munkatársai a szokatlan égitest mérését a látható fény tartományában, a Hubble űrtávcső segítségével végezték. Az, hogy egy a Napunknál százszor melegebb, közel 700 ezer fokos égitest csak egy halvány kékes fénypontként jelenik meg az optika által közvetített képen, szokatlanul kicsi méretre utal.
A szakma mégsem áll ki teljes mellszélességgel a felfedezés mellett. Mike Turner, a University of Chicago asztrofizikusa szerint a kollégák által felfedezett kvarkcsillag mindössze egy kicsiny izzó folt valamely nagyobb, neutronokból álló csillag oldalán. (LGA)
Munkatársunktól
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.