Ilyen nincs, bejelentkezett a szankciók európai élharcosa: újabb befagyasztás jöhet, most a magánszemélyek bankszámlái kerülnének zár alá - ez nem csak az oroszokat érinti
Az Egyesült Királyság tovább bővítette az Oroszországgal szembeni szankciókat: London újabb orosz olajipari szereplőket vett fel a korlátozások alá eső vállalatok listájára. A brit külügyminisztérium frissített szankciós jegyzéke szerint ezúttal a Tatnyefty, a Rosznyeftyegaz és a Rosznyefty is célkeresztbe került, ami újabb jelzés arra, hogy a brit kormány továbbra is kiemelten kezeli az orosz energiaszektor pénzügyi és gazdasági elszigetelését.
A döntés nem kizárólag orosz cégeket érint: a mostani körben 24 jogi és magánszemély került fel a listára, köztük Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalatok is. Ez arra utal, hogy a brit hatóságok fokozott figyelmet fordítanak azokra a nemzetközi hálózatokra, melyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban állhatnak az orosz energiahordozók kereskedelmével és finanszírozásával.
A szankciók értelmében az érintett cégek brit bankoknál vezetett számláit befagyasztják, amennyiben ilyeneket azonosítanak. Emellett az intézkedések személyi korlátozásokat is tartalmaznak:
a listán szereplő magánszemélyeknek megtiltják a belépést az Egyesült Királyság területére.
A brit kormány célja ezzel az, hogy tovább szűkítse az orosz energiaszektor mozgásterét, és csökkentse azokat a pénzügyi csatornákat, melyeken keresztül bevételekhez juthat.
A brit döntés tovább szigorítja az orosz olaj- és gázipar mozgásterét, mely az ukrajnai háború kitörése óta folyamatos nyomás alatt áll. Az ilyen intézkedések hatása jellemzően nem egyik napról a másikra jelentkezik, London ugyanakkor világossá tette: nem kész enyhíteni a gazdasági korlátozásokon, és fenntartja a szankciós politikát Oroszországgal szemben.
London lebukott: saját szankcióik ellenére orosz gázt használt a kormány
Miközben az Európai Unió és szövetségesei az orosz–ukrán háború kitörése óta folyamatosan szigorítják az Oroszországgal szembeni szankciókat, és igyekeznek leválni az orosz energiahordozókról, kellemetlen ellentmondásra derült fény az Egyesült Királyságban. Mint kiderült, a brit állam több kulcsfontosságú intézményének gázellátása közvetve orosz eredetű földgázhoz is köthető.
- A brit kormányzati negyed, a Downing Street, a Whitehall számos épülete, a Bank of England irodái, az NHS egyes kórházai
- és több oktatási intézmény olyan szerződések alapján kapnak gázt, amelyeket a francia tulajdonú TotalEnergies leányvállalata teljesít.
A TotalEnergies ugyanakkor részesedéssel rendelkezik az orosz Jamal LNG-projektben, amely cseppfolyósított földgázt állít elő és exportál, többek között európai piacokra is.
A vállalat azzal érvel, hogy a Jamalból származó szállítások egy, még a háború előtt létrejött hosszú távú szerződéshez kötődnek, amelyet nem lehet felmondani. Ennek ellenére az orosz LNG kereskedelme továbbra is erősen vitatott, különösen annak fényében, hogy az EU-ban 2025-ben akár 8,5 milliárd dollár (mintegy 4000 milliárd forint) értékű orosz cseppfolyósított földgáz találhat vevőre.
Bár az Egyesült Királyság hivatalosan megtiltotta az orosz LNG közvetlen importját, a kritikusok szerint
az ilyen közvetett kapcsolatok aláássák London hitelességét az Oroszországgal szembeni kemény fellépésben.
A helyzetet bonyolítja, hogy az állami intézmények és a TotalEnergies közötti szerződések egy része csak 2027-ben, sőt egyes esetekben 2030-ban jár le, miközben szakértők szerint létezhetnének alternatív beszállítók is.
A britek az orosz árnyékflottára is rávetették magukat
Nagy-Britannia száz új szankciót vezetett be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni támadások fokozódása miatt. A szeptemberben bejelentett intézkedések elsősorban az orosz olajbevételeket, valamint az orosz fegyveres erőket elektronikai alkatrészekkel ellátó vállalatokat célozzák. A csomag legnagyobb része az úgynevezett orosz árnyékflottát érinti:
London hetven, szankciók megkerülésére használt szállítóhajót sújtott büntetőintézkedésekkel.
Emellett 27 cég és három magánszemély került a listára, köztük kínai, török és azeri vállalatok is. Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint Oroszország júliusban több mint 6500 drón- és rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen.
