Megjósolta a Magyar Nemzeti Bank, mi vár Magyarországra 2026-ban: infláció, államadósság, GDP – ilyen lesz a gazdaság jövőre
Érdemben változott az inflációs kép az elmúlt hónapokban, amit az árréstopok kivezetése és a jelentős kormányzati transzferek sem befolyásolnak – erről beszélt Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a decemberi inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Kedden már Varga Mihály jegybankelnök ismertette a jelentés sarokszámait, amelyek alapján jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,2 százalékos inflációval kalkulált az MNB. Az utóbbi esetében ez markáns elmozdulás, ugyanis szeptemberben 3,8 százalékos drágulás várt.
Magyar Nemzeti Bank: hónapok óta esnek a globális élelmiszerárak
A MNB elnöke kifejezetten optimista hangot ütött meg, bár novemberben még mindig 3,8 százalék volt az infláció és 4 százalék fölött volt maginfláció. A forint elmúlt hónapokban látott erősödése is hozzájárult ahhoz, szeptemberhez képest alacsonyabb inflációs pályát vázolt fel még úgy is, hogy várhatóan jövő év második felében kivezeti az árréstopokat a kormány. Az élelmiszerekre, drogériákra kivetett árrésstop, illetve a banki és telekommunikációs szolgáltatók önkéntes árkorlátozása önmagában 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt, tehát nélkülük 5 százalék fölött lenne a drágulás üteme. Ennek ellenére mégsem számít ekkora árrobbanással a jegybank.
Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon
– mondta Varga. Ezt azzal magyarázta, hogy a gazdaság hosszú távon el kezd alkalmazkodni a hatósági intézkedésekhez.
Balatoni András ezt annyival egészítette ki, hogy van egy érdemi változás szeptemberhez képest, ami miatt valóban kisebb lehet az árrésstopok kivezetésének hatása:
augusztusban véget ért a globális élelmiszer-áremelkedés másfél éves ciklusa, sőt szeptembertől nemcsak hogy véget szakadt, hanem érdemben elkezdtek csökkenni a globális élelmiszerárak. Így például a tej, gabona, cukor, valamint a vágósertés ára is két számjegyű mértékben.
Tehát azok a költségtényezők, amelyek élelmiszer-inflációt eredményeztek Magyarországon, megfordultak. Emellett az energiaárak is csökkentek, a Brent ára 5 százalékkal, a TTF gázár pedig 10-15 százalékkal alacsonyabb az előző inflációs jelentéshez képest.
Lassan gyűrűzik be az erős forint, még mindig kivárnak a vállalatok
Van egy másik tényező, ami ugyancsak árrésstopok hatását mérsékli: a forint erősödése. Idén az euróval szemben 7, a a dollárral szemben 12 százalékot erősödött a hazai deviza. Bár Balatoni András szerint a termelési lánc bizonyos fázisaiban már kifejezetten megjelent, de az iparcikkek fogyasztói árának esetében nem tapasztalható érdemi lassulás az árdinamikában, és az élelmiszerek inflációja is magasabb annál, mint amit az árfolyam-erősödés gyors begyűrűzése mellett várni lehetne.
A jegybank szerint a megszokottnál mérsékeltebb dezinflációs hatásban szerepet játszhat a vállalatok kivárása a geopolitikai bizonytalanság vagy a forint árfolyamának jövőben várt alakulására vonatkozó, magasabban ragadó és merevebb várakozások miatt.
A ritkábban átárazott termékek esetében az eddig elmaradó begyűrűzést magyarázhatja az is, hogy a vállalatok az egész évre tervezett áraikat a tavaly év végi vagy idei év eleji forintárfolyam alapján állították be.
A bankadó kapcsán Balatoni arra hívta fel a figyelmet, hogy mérsékelt áthárítással számolnak, amit bőven ellensúlyoz az árrésstopok későbbi kivezetése, az erősebb árfolyam és visszafogott költségkörnyezet.
A jegybank mostani számításai szerint a 3 százalékos inflációs célt fenntartható módon 2027 második felében éri el a magyar gazdaság. Ugyanakkor az MNB igazgatója szerint az inflációs alapfolyamatok egészen 2027-ig mérséklődnek, és ezen még az árréstopok kivezetése sem változtat. 2027-ban emiatt magasabb lesz az infláció, aminek kétharmada bázishatás lesz.
Így teljesít a magyar gazdaság 2026-ban
Idén félszázalékos, jövőre 2,4 százalékos, majd 2026-ban 3,1 százalékos lehet a GDP-növekedés, aminek a fő támasza a fogyasztás lesz a jegybank előrejelzési horizontján. A fogyasztás bővüléséhez hozzájárul, hogy a reálbérek folyamatosan emelkednek, illetve a kormányzati transzferek érkeznek jövőre, amelyek felét el fogják fogyasztani a háztartások.
Ami a közeljövőt illeti, az MNB szerint a beérkező magas frekvenciájú adatok alapján az éves alapú GDP tovább gyorsulhat, így a negyedik negyedévben éves bázison 1,0 százalék körüli növekedésre számítanak.
Az év végétől kezdve fokozatos élénkülés várható, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett az előretekintve normalizálódó külső konjunktúra is támogathat
– írják a jelentésben. Ugyanakkor az ágazatokat jellemző kettősség szerintük a negyedik negyedévben is fennmaradhat, a GDP idei enyhe növekedését főként a szolgáltatások és az építőipar teljesítménye támogatja, míg az ipar visszafogja. Annak ellenére, hogy a harmadik negyedévben nem teljesített jól az építőipar, nem látják borúsan az ágazat jövőjét. Elsősorban az egyéb épületek terén látható a felfutás, amit erősít, hogy építőipar bizalmi indexe is folyamatosan javul az év közepe óta, igaz, nagyon mélyről indult, tehát van tere a növekedésnek.
Két év után ismét bővülhet az export
A jegybank azonban ismét módosított a nagy gyárak (CATL, BMW, BYD) gazdasági növekedéshez való hozzájárulásán. Míg korábban 2026-ra 1 százalékos mértékkel számoltak, ezúttal azt várják, hogy jövőre 0,6 százalékkal, majd 2027-ben 0,5 százalékkal emelik a GDP-t. Az export kapcsán úgy látják, hogy a német ipar ott van, ahol pár hónapja. Kiemelik, hogy az ipari export legnagyobb célországa, Németország iparának élénkülését az idei év végére várják az elemzők, ami a hazai folyamatokra is kedvező hatással lehet.
Az idei 1,1 százalékos mérséklődés után jövőre 3,9 százalékkal növekedhet az export az újonnan belépő ipari kapacitásoknak köszönhetően, ezek által 2027-ben további gyorsulás várható (5,2 százalékos bővülés).
A beruházások esetében jövőre stagnálás várható, jelentős növekedés csak 2027-ben, igaz, ezt a magánberuházások fogják eredményezni. Az export és beruházások inkább 2026 második felétől, majd 2027-től inkább járulnak hozzá a növekedéshez.
A kormányhoz hasonló hiánnyal számol az MNB
A jegybanki prognózis szerint a költségvetési hiány nagyjából megegyezhet azzal, amivel a kormány is számol : 2025-ben és 2026-ban várhatóan 5 százalék körül alakul, majd 2027-től mérséklődik. A hiányvárakozás emelését a költségvetési intézkedések és a korábban vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés indokolják.
A magasabb várt hiánypálya nehezíti az államadósság csökkentését, azonban a gazdasági növekedés jövő évtől várható gyorsulása, valamint később a csökkenő hiány is támogatja az adósságráta 2026 utáni mérséklését
– emelik ki a jelentésben. Várakozásuk szerint idén a költségvetés hiánya
- 4,7–5 százalék lehet,
- jövőre pedig 4,7 és 5,2 százalék között.
Emiatt az államadósság csak 2027-től mérséklődhet, és az előrejelzési horizont végén eshet a GDP 72 százaléka alá. Viszont a folyó fizetési mérleg többlete az idei emelkedést követően 2026-tól tartósan magas szinten alakul.
Gyorsulhat a bérnövekedés 2026-ban
A jegybank közgazdászai a jelentésben kitérnek a bérnövekedés várható ütemére is. Annak ellenére, hogy a minimálbér emelése a jövő évben alacsonyabb lesz a tervezett 13 százaléknál, a 11 százalékos emelés, illetve a szabályozott bérek 2027-re tervezett növekedése így is hozzájárulhat a bérdinamika gyorsulásához.
Idén 8,7, jövőre 9,0 százalékkal emelkedhetnek a bérek a versenyszférában, majd 2027-ben 9,4, 2028-ban 7,1 százalékos nominális bérnövekedést várnak.
A nemzetgazdaság egészét tekintve 2025-ben 8,9, 2026-ban 10,6, 2027-ben 7,0, 2028-ban 6,5 százalék lehet a bérdinamika. A reálbérek az idén 4,1, 2026-ban 5,7, 2027-ben 6,0, 2028-ban pedig 4,0 százalékkal emelkedhetnek a versenyszférában.
Ajánlott videók
