Nem várható áttörés a klímavédelemben

Nem várhatók a tíz évvel ezelőttihez hasonló eredmények az 1992-es riói csúcstalálkozó tízéves évfordulóján megrendezendő klímavédelmi világkonferencián. Az idén augusztus végén a dél-afrikai Johannesburgban megrendezendő találkozón inkább az eddigi eredmények és elmaradások számbavételére, valamint egyes részterületeken történő előrelépésre lehet számítani - közölte Nemes Csaba. A Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) főcsoportfőnöke kérdésünkre elmondta: a találkozón várhatóan sor kerül egy a további feladatokat összegző dokumentum aláírására, azonban ennek részleteivel kapcsolatban egyelőre még folynak az egyeztetések a résztvevők között.

Bár konkrét kötelezettségvállalásokat ekkor nem tettek a részt vevő állam-, illetve kormányfők, de az ENSZ által megszervezett 1992-es találkozó fordulópontot jelentett a környezetvédelemben, mert a nemzetközi közösség tagállamai ekkor állapodtak meg azokról az alapelvekről, és további konkrét kötelezettségvállalásokat is tartalmazó egyezmények kidolgozásáról, amelyek a fenntartható fejlődésre történő átállás kiindulópontjait jelenthetik. A riói találkozón került sor a világ környezeti problémáit, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb 21. századi feladatokat összefoglaló Agenda 21 nevű dokumentum elfogadására, valamint az éghajlatváltozásról és a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló keretegyezmények aláírására, illetve a riói alapelvek elfogadására.

Az ambiciózus célok ellenére a legtöbb területen azóta nem, vagy csak részeredmények születtek. Világviszonylatban továbbra sem csökkent a környezetszennyezés mértéke, míg a mértéktelen erdőirtások megállítását szolgáló, konkrét kötelezettségvállalásokat is tartalmazó nemzetközi egyezményt annak ellenére nem sikerült elfogadni, hogy ennek határidejeként az idei évet jelölték meg. Szintén nem történt érdemi előrelépés a fejlődő országok segélyezése területén: Rióban célként határozták meg, hogy a fejlett országok GNP-jük 0,7 százalékát erre fordítsák, azonban a segélyezés aránya - néhány kivételtől eltekintve - még csökkent is az elmúlt tíz évben.

Ehhez képest lényegesen több eredményt hoztak az éghajlat-változási keretegyezmény továbbfejlesztéséről szóló tárgyalások. Ennek eredményeképpen került sor 1997-ben a kiotói jegyzőkönyv aláírására, amelyben 38 fejlett ipari állam vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 2012-ig 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, igaz, a végrehajtás módjával kapcsolatos érdekellentétek miatt az egyezmény azóta sem lépett életbe.

Ugyanakkor a johannesburgi találkozó éppen a legvitatottabb kérdések rendezésének adhat lökést a tervbe vett dokumentum aláírásával, amelyben a felek - egyebek mellett - vállalnák, hogy 2012-re megvalósítják a fejlődő országok segélyezésére vonatkozó eredeti célkitűzéseiket, valamint szororsabb együttműködést alakítanak ki a kormányzati és kormányzaton kívüli szektorok között. A tervezett záródokumentum kiterjedne a kiotói egyezmény hatálybaléptetésére is, igaz, ezt továbbra is veszélyezteti, hogy - a legnagyobb kibocsátónak számító - Egyesült Államok a több éve tartó egyeztetések dacára továbbra is ellenzi a 97-es jegyzőkönyv ratifikálását.

A Rióban elindított folyamatnak új irányt szabhat az az - előzetes egyeztetések során körvonalazódó - elképzelés, hogy az általánosan fogalmazó megállapodásokat a részt vevő államok önkéntes kötelezettségvállalásokkal egészítenék ki. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban egyelőre nem tisztázott, hogy miként lehetne ellenőrizni a vállalások végrehajtását, illetve milyen szankciókat lehetne kiszabni nem teljesítés esetén - tette hozzá Nemes Csaba. Mindenesetre az egyeztetések már megkezdődtek a feltételekről, s várhatóan júniusra az a "leltár" is elkészül, amely öszszegezné, hogy ez alapján az egyes államok pontosan mit vállalnának a riói folyamat továbbvitele érdekében. (NIG)

Munkatársunktól