Indul az őszi árverési szezon
A hazai műkereskedelem vezető aukciósháza, a Mű-Terem Galéria az idei zsúfolt őszi-téli árverési program miatt korai időpontban, szeptember közepén árverezi őszi képzőművészeti anyagát. A Falk Miksa utcai galériában megtekinthető kiállítás összképe arról tanúskodik, hogy az aukciósház vezetői és szakértői a nyári hónapokban sem tétlenkedtek. A kiállítótermek falain tucatnál is több kivételes alkotás látható, mely újra kitüntetett figyelmet vívhat ki a Budapest Kongresszusi Központban szeptember 13-án 17 órakor kezdődő árverésen.
A kiállítás anyagát a tavaszi, 10. aukció kínálatával összehasonlítva kitűnik: kvalitásában enyhe visszafogottság jellemzi az őszi szezonkezdés "felhozatalát". Tegyük mindjárt hozzá: joggal, hisz a tavaszi, jubileumi árverés ünnepi, kiemelt jelentőségű volt, s az őszi árveréseken már megszokott mérsékeltebb kínálat, a téli időszakra koncentráló kivárás a Mű-Terem Galériában is érezteti hatását. Az őszi árverés anyagában azonban így is ott szerepelnek Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Munkácsy Mihály pazar alkotásai, azok a nevek és művek, amelyek korábban is garanciát jelentettek a Mű-Terem Galéria aukcióin már megszokott, egyenletesen magas színvonalú kínálat számára.
Az árverésre váró anyag legnagyobb favoritjának ismét Rippl-Rónai József egyik - "Vöröskontyos női fej című" alkotása ígérkezik. Az 1880-as években Kaposvárról Párizsba költöző művész nabis időszakára datálható, pasztellhatású női portréja kivételes kvalitásával tűnik ki nemcsak a tárlat anyagából, hanem a mester korai arcképeinek sorából is. Ugyancsak sikerrel kecsegtet több, főként a 20. század első harmadában alkotó, elsőrangú festőnk műve. E művészek a műtárgypiac utóbbi két-három évében a legkeresettebbek közé tartoznak. Fényes Adolf Párizsi kirakatának, Huszár Vilmos Nagybányai házának, Tihanyi Lajos portréjának - mely egyben a katalógus címlapképe is -, Szőnyi István kettős csoportképének, vagy éppen Vaszary János két tájképének kivételességét nemcsak a tökéletes kidolgozottság és művészi tudás, hanem a képek művészettörténeti, illetve kultúrtörténeti vonatkozásai is alátámasztják.
A nagybányai festők korábbi népszerűsége és kelendősége az utóbbi években kissé alábbhagyott. Fokozottabb érdeklődést így elsősorban azok az alkotások válthatnak ki, amelyek a kvalitás tekintetében is tökéletesen megállják a helyüket. Boromisza Tibor téli tájképe, Ziffer Sándor Téli Nagybánya című festménye biztos sikert hoz, míg társaik, Börtsök Samu, Mikola András, vagy éppen Krizsán János alkotásainak várható leütési értéke továbbra is mérsékelt marad.
Hasonló visszafogottság övezheti majd a harmincas évek művészeinek derékhadát. Szemben azonban a nagybányai művészteleppel, a római iskola másodvonalbeli mestereit még korántsem sikerült megfelelő módon a műkereskedelembe bevezetni. Így elképzelhetető, hogy Bene Géza, Bor Pál, Klie Zoltán, vagy Pekáry István életművéből számtalan, érdekességet rejtő darab még keresettebbé válhat az aukciók forgatagában. Talán Frank Frigyes - aki a harmincas évek expresszív irányzatának volt az egyik legtehetségesebb alkotója - lehet az elmozdulás egyik első futára. Mimi sárga fotelben című képe ugyanis az árverési anyag egyik, meglepetésre is képes, remek alkotása.
Az őszi kivárás és a téli árverésre történő összpontosítás a Mű-Terem Galéria számára kiváló alkalommal szolgál a még kevésbé ismert, de népszerűsíteni kívánt időszakok és művészek bevezetésére. Számtalan ilyen példára bukkanhatnak a kiállítás anyagát alaposan tanulmányozó, a modernebb irányzatok felé is nyitott érdeklődők. A árverés kínálatában az ötvenes-hatvanas évek új művészeti irányzatainak képviselői között több olyan, ismerősen csengő névvel is találkozhatunk, akinek még mérsékeltebb áron szerezhetők meg az alkotása. A korszak népszerűsítéséhez Kondor Béla személyében remek húzónevet talált a galéria. A mű-tücsök felbocsátása című, 1958-as alkotása akár az árverés titkos esélyesévé is válhat. Kondor neve mellett a kortárs magyar képzőművészet doyenje, Gyarmathy Tihamér, valamint utóbbi kortársa, a szintén nonfiguratív Orosz Gellért és Vajda Júlia több absztrakt alkotása jelentheti a "modern szekció" ütőképes gerincét.
Az újabb irányzatok bevezetése körül az igazi meglepetést azonban Bálint Endre és Vajda Lajos néhány, a harmincas és a negyvenes évekre keltezhető pazar alkotása jelenti: a két nagy, a 20. századi művészetünket megújító alkotó munkái ugyanis még messze elmaradnak az őket megillető elismertségtől. Erre utal az is, hogy a Mű-Terem Galéria a két szentendrei művész bevezetését októberben is folytatni kívánja: a Falk Miksa utcai galériában közös kiállításon tekinthetők majd meg Bálint Endre és Vajda Lajos képei.
