A hazai gyógyszeripar és az ágazat reformja

Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén az ország túljutott a rendszerváltás utáni gazdasági változások és átalakítás okozta nehézségeken. Az iparág különösen sikeresen alkalmazkodott a bekövetkezett gazdasági változásokhoz, annak ellenére, hogy ezek igen drasztikusan érintették.

Az 1991 és 1996 között lezajlott privatizáció eredményeként a mai hazai gyógyszeripar magáncégekből áll. A korábban állami tulajdonú gyógyszergyárakban többségi tulajdont szereztek külföldi szakmai befektetők az egyetlen Richter Gedeon Rt. kivételével, mely tőzsdén jegyzett cégként független tudott maradni, széles körű pénzügyi befektetői körrel. Az országban működő gyógyszeripari vállalkozások 2001-ben

12 800 főt foglalkoztattak közvetlenül, ennek mintegy háromszorosát a háttériparban. A cégek Magyarországon jelentős adókat és közterheket fizetnek, és részt vesznek az ország egészségügyének alakításában, a lakosság gyógyszerellátásában. Ma mintegy 45 cégnek van hazánkban gyártási engedélye humán gyógyszerkészítmények előállítására.

Az importliberalizáció hatása ebben a szektorban erősen érzékelhető. A magyar gyógyszerek a hazai piacon termelői áron vizsgálva 1990-ben 74 százalékkal részesedtek, ez az arány 2001-ben 34 százalékra csökkent, és sajnálatos, hogy az elmúlt hónapok statisztikái szerint ez 30 százalék alá mérséklődött. Az importkészítmények többnyire sokkal drágábbak, ezért ha az eladott dobozok számát, a fogyasztói csomagolást vagy a terápiás adagot nézzük, a hazai készítmények részesedése magasabb, mintegy 63 százalék.

Mélyreható változást okozott, hogy 1994-ben hazánk, a régió többi államához hasonlóan, áttért az eljárásszabadalmi rendszerről a termékszabadalmira, egy átmeneti időszak lehetőségével, jelesül, hogy az 1987. január 1. előtt kapott eljárásszabadalmakkal a termék kifejleszthető. A komoly szakmai hagyományokkal bíró, innovatív hazai gyógyszeripar ezt a lehetőséget kihasználva több korszerű, magas minőségű, a terápiában egyenértékű és elérhető árú készítménnyel jelent meg a piacon. Ezzel az általános gyógyszerármérséklő magatartással közvetve is hozzájárul a nemzetgazdasághoz. Az egészségügy területén létkérdés a hatékonyságjavítás, s ez igaz a gyógyszerár-támogatás esetében is. Az OEP-büdzsé évről évre alultervezettnek bizonyul, éppen ezért költségmegtakarítást célzó kezdeményezések indultak el az elmúlt pár hónap folyamán.

Mi az tehát, amivel a hazai gyógyszergyártó cégek hozzá tudnak járulni az egészségügyi modernizációs folyamathoz, és támogatni tudják azt? Mi úgy gondoljuk, hogy a hazai gyártók, mint ahogyan a Richter Gedeon Rt. is, az egészségügy számára egyrészt az általuk kínált - garantált minőséget biztosító - gyógyszerpalettán keresztül jelentős ármérséklő tényezőt jelentettek és jelentenek, másrészt kiemelendő a hazai gyógyszercégek nemzetgazdasági hozzájárulása. Csak a Richter Gedeon Rt. 2001-ben a beruházásokon, a k+f-re fordított összegen, különböző adó- és tb-járulékok befizetésén, valamint közel ötezer ember foglalkoztatásán keresztül mintegy 30 milliárd forinttal járult hozzá a magyar nemzetgazdaság növekedéséhez és így az egészségügyre fordítható összegek növeléséhez is.

A hazai gyártású gyógyszerek a társadalombiztosító gyógyszerár-támogatásra szánt büdzséjében igen komoly költségcsökkenési lehetőségeket jelentenek. A hazai és importkészítmények között közel négyszeres az árszintkülönbség. Ugyanakkor a magyar gyógyszeripar ma már olyan korszerű hatóanyagokat kínál, a terápiában modern készítményeket, melyek egyrészt megfelelnek a nemzetközi protokollokba foglalt szakmai elvárásoknak, ugyanakkor áruk lényegesen kedvezőbb az importkészítményekénél. Az egyenértékű készítmények garantálják a betegek és az orvosszakma számára az EU országaiban vagy az USA-ban elvárt minőséget. A hazai gyártók közül nem csak a Richter Gedeon Rt. palettáján szerepelnek olyan korszerű hatóanyagok, pl. vérnyomáscsökkentők, melyek a világ tíz legnagyobb forgalmú és legelterjedtebb hatóanyagai közé tartoznak. Az originális kutatás mellett minden gyógyszerfejlesztési tevékenység magas költségigénnyel jár, ha nem is akkorával, mint az originális kutatás. A Richter Gedeon Rt. 1994-ben bevezetett vérnyomáscsökkentő készítményének fejlesztési költségei pl. közel ötmilliárd forintot tettek ki. Ugyanakkor bevezetése óta 33 milliárdos megtakarítást jelent a társadalombiztosító gyógyszerkasszája és hárommilliárd forint megtakarítást a betegek számára.

A Richter Gedeon Rt. az elmúlt évtizedben a piacra bevezetett új készítményein keresztül igen jelentős megtakarítással járult hozzá mind a társadalombiztosító szűkös gyógyszerkasszájának betartásához, mind pedig a lakosság térítési díjainak csökkentéséhez. A hazai gyártók termelői árszinten általában 20-25 százalékkal kedvezőbb áron lépnek piacra, mint a megfelelő originális készítmény, ezáltal előre hozva a generikus árverseny elindulását, jóval kedvezőbb terápiás költséget biztosítva mind a betegek, mind a finanszírozó szerv számára. E szerek valós megtakarítást jelentenek, hiszen az eredeti készítménnyel egyenértékűek a terápiában, és már a forgalmazásuk első évében megszerezhetik az adott hatóanyag forgalmának akár 30-50 százalékát is. A Richter Gedeon Rt. azon generikus készítményei, melyek a fix támogatási csoportok ún. referenciakészítményei, bevezetésük óta (1994, 1999, 2001) közel 40 milliárd forint megtakarítást eredményeztek az OEP-nek, ami fontos a folyamatos forráshiány miatt.

A Magyarországon működő jelentős kutatás-fejlesztést végző gyógyszeripar csak a magyar orvos- és gyógyszerész-társadalom támogatásával tudja a hazai egészségügyben fontos szerepét betölteni.



A szerző a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója