Kötelező irányelvek, eligazító tanulmányok
Miként a társasági jog sokkal szélesebb értelmezést kíván a társasági és a cégjogi törvényi rendelkezéseknél, a jogharmonizáció sem szorítkozhat csupán egy-egy közösségi irányelv kötelező átvételére. Az unió vállalati jogába beletartoznak a számviteli és egyes tőkepiaci - így például a vállalatfelvásárlásra vonatkozó - szabályok is. Ezekre tekintettel kell lenni a társasági jogi harmonizáció során csakúgy, mint azokra a közösségi rendelkezésekre, amelyek ugyan nem járnak közvetlen jogközelítési kötelezettséggel, ám átvételük legalábbis megfontolandó - hangsúlyozza Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó ajánlás szempontrendszere például a hazai jogalkotónak is irányadó. A társasági joggal nem foglalkozhatunk anélkül, hogy ne lennénk tekintettel a közösségi munkavállalói jogosultságok szabályozására. A tapasztalatok szerint az idetartozó ügyek nagymértékben befolyásolták eddig is a közösségi társasági jog fejlődését, és minden bizonnyal kihatnak jövőjére. Az európai részvénytársaságokról szóló tavalyi rendelet előfeltétele volt például, hogy elfogadják azt az irányelvet, amely az érintett cégekben a dolgozói participációt rendezi.
Az elfogadott irányelvek átvételi kötelezettséggel járnak. Gyakran azonban időt hagynak a tagállamoknak, hogy a szükséges jogalkotói lépéseket megtegyék. Szintén nem ritka eset, amikor az irányelv mérlegelési lehetőséget ad a tagországoknak, rájuk bízva, hogy élnek-e a közösségi szabályozás nyújtotta lehetőséggel vagy sem. Nemegyszer az irányelv bizonyos kérdésekben nem részletezi a szabályozást, hanem megengedi, hogy a tagállamok kiegészítsék, hozzátegyék saját elképzeléseiket. Az el nem fogadott irányelv még nem keletkeztet jogharmonizációs kötelezettséget. Ugyanakkor érdemes foglalkozni azzal is, felkészülni az előbb-utóbb megteendő szabályozásra.
Más kérdés, hogy valóban az adott irányelvtervezetet fogadják majd el, és mikor. Az idén októberben megjelent vállalatfelvásárlásra vonatkozó irányelvtervezet például már sokadszori változata az első, 1989-ben készült előterjesztésnek. Mégis fontos szempontokat adhat a jövőre nézve csakúgy, mint a cégnyilvánosságról szóló, júniusban publikált 1. sz. társasági jogi irányelvtervezet. Ezt szakértői testület dolgozta ki, várhatóan nem ad okot sok vitára, és akár már jövőre elfogadhatják. Lényege, hogy megteremti az elektronikus cégeljárás alapjait közösségi szinten. Úgy rendelkezik, hogy a tagállamok előírhatják az elektronikus úton történő előterjesztést bizonyos vállalati formáknál, illetve beadványoknál. Fontos passzusa az is, hogy a cégbíróságok, illetve a cégregisztrációval foglalkozó intézmények kötelesek elektronikus adathordozóra áttenni a papíralapú iratokat. A tervezet értelmében 2005-től lehetővé kell tenni, hogy bárki hozzájusson elektronikus úton is céginformációkhoz. Nyilvánvaló, hogy a hazai cégjogi szabályozásban az irányelvtervezetre kell építenünk. Az igazságügyi tárca már jó ideje fontolgatja az elektronikus úttal kapcsolatos változtatásokat. Jogharmonizációs kötelezettségünk tehát még nincs, de a leendő irányelv alapján felkészülhetünk erre az idő- és pénzigényes intézkedésre.
Az idei esztendő bővelkedett a vállalatokat érintő, kötelezően vagy kívánatosan követendő uniós jogalkotásban, útmutatásban, illetve eseményben. Figyelmet érdemlő a nemzetközi számviteli standardok bevezetéséről szóló uniós rendelet, amelynek megalkotását bizonyára felgyorsították az amerikai könyvvizsgálói botrányok. A rendelet értelmében 2005 januárjától a tőzsdei részvénytársaságok a konszolidált mérlegek készítésekor kötelesek alkalmazkodni a közösségi jogrendbe beépített standardokhoz. A cél, hogy az unióban egységesen készüljenek az éves beszámolók, illetve, hogy az amerikai és az európai standardok közelítsenek egymáshoz.
A tavasszal lépett hatályba az a két évvel ezelőtt elfogadott rendelet, amely a határokon átnyúló felszámolásokat szabályozza. Módosult a csődbe jutott cégek munkavállalóinak védelmét szolgáló irányelv. Novemberben jelent meg az úgynevezett prospektus-irányelvtervezet, amely a nyilvánosan működő társaságok alaptőke-emelésével kapcsolatos tájékoztatásról rendelkezik. Ugyancsak ősszel látott napvilágot egy terjedelmes munkaanyag az uniós társasági jog jövőjéről. A tanulmányból nem lesz közvetlenül közösségi jogforrás, ám az Európai Bizottság munkastratégiájának alapját képezi. Így aligha nélkülözhető, amikor a magyar társasági jog távlatairól van szó.
A tagállami és a hazai jogalkotás szempontjából fontosak az Európai Bíróság döntései. A nyáron született az az aranyrészvény és a tőkemozgás szabadságával összefüggő határozat, ami kihat a privatizációs törvényre, illetve az idevágó társasági jogi szabályozásra. Ugyancsak lényegesen érinti a majdani hazai törvénymódosításokat a bíróság egyik legutóbbi, a társaságok székhelyáthelyezésével kapcsolatos novemberi döntése. Ennek értelmében az egyik tagállam joga szerint megalakult cég jogképességét egy másik tagállam nem vonhatja kétségbe azon az alapon, hogy a társaság irányítása áthelyeződött az ő területére. Nem követelhető meg, hogy a társaság újraalkossa alapszabályát az utóbbi ország jogának megfelelően.
