Sertéspestis: háromezer sertést kellett leölni, új fertőzés nincs, de a legnagyobb csapás még csak most jöhet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem találtak újabb afrikai sertéspestissel fertőzött házisertést a június eleji, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) friss közleménye szerint a Vállaj térségében kijelölt védő- és megfigyelési körzetben valamennyi házisertés-állományt ellenőrizték, és a vizsgált mintegy 700 minta negatív eredményt adott. Ez egyelőre kedvező fejlemény a magyar sertéságazat számára, hiszen június 3-án történelmi jelentőségű eset történt: a Nébih laboratóriuma először igazolta az afrikai sertéspestis jelenlétét magyarországi házisertés-állományban.
A fertőzés egy Vállaj környéki, mintegy 3000 sertést tartó telepen jelent meg, az állományt a hatóság néhány napon belül felszámolta, a létesítményt pedig fertőtlenítették.
Sertéspestis: háromezer állatot semmisítettek meg, de a kár nem csak az állatok értéke
A közvetlen veszteség minimum a teljes felszámolt állomány értékéből áll, ehhez azonban hozzáadódik a megsemmisítés, a fertőtlenítés, a telep kieső termelése, az újratelepítés és a járványvédelmi beruházások költsége is. Hivatalos kárbecslést egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
A piaci nagyságrendet ugyanakkor érzékelteti, hogy az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a hazai vágósertés termelői ára 2026 májusában kilogrammonként 553 forint volt hasított meleg súlyban. Egy átlagos vágósúly feltételezésével a háromezres állomány puszta piaci értéke is százmilliós nagyságrendű lehet, de ez csak tájékoztató kalkuláció, egy telepen
- az állatok kora,
- súlya
- és termelési szerepe jelentősen eltérhet.
A tényleges kár ennél jóval nagyobb lehet a termelési kiesés és a védekezés miatt.
A kártalanítás elve azért kulcsfontosságú, mert bejelentési kötelezettség alá eső betegségnél az állattartóknak akkor érdekük az első gyanút is azonnal jelezni, ha biztosak lehetnek abban, hogy a hatósági intézkedés miatt elvesztett állomány után nem maradnak teljesen magukra. A korábbi járványügyi gyakorlatban az állami kártalanítás és a védekezés finanszírozása jelentős költségvetési tételt jelentett.
Nemcsak a telep, az export is veszélyben van
A hazai fogyasztók számára az afrikai sertéspestis nem élelmiszer-biztonsági kockázat: a vírus emberre nem veszélyes. Gazdasági következményei viszont annál súlyosabbak lehetnek, mert a fertőzés megjelenése korlátozhatja az élő sertések és egyes sertéstermékek kereskedelmét.
Az Európai Unión belül a regionalizáció elve mérsékelheti a kárt, vagyis a korlátozások nem szükségszerűen az egész országra, hanem az érintett térségre vonatkoznak. A harmadik országok azonban gyakran szigorúbban reagálnak: egyes piacok országos tiltást is elrendelhetnek, ha egy országban házisertés-állományban igazolják az ASP-t.
Emiatt volt különösen fontos, hogy a hatóság a járványt egyetlen telepre tudja korlátozni, és a kontaktgazdaságokban, valamint az érintett vágóhidakon vett minták is negatívak lettek.
A magyar sertéságazat helyzetét az is nehezíti, hogy már a kitörés előtt komoly árnyomás alatt állt. A január–áprilisi időszakban a darabolt sertéshús exportvolumene 7,4 százalékkal, 52,4 ezer tonnára emelkedett, miközben a kivitel értéke 12,9 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy a magyar cégek több árut tudtak értékesíteni külföldön, de csak alacsonyabb átlagáron.
Ebben a környezetben egy exportpiaci korlátozás különösen érzékenyen érintheti az ágazatot. Ha az érintett térségből származó sertések vagy termékek nem jutnak el megszokott piacukra, a belföldi és uniós piacon jelenhet meg többletkínálat. Ez tovább gyengítheti a termelői árakat, miközben a sertéstartók költségei a szigorúbb járványvédelmi előírások miatt emelkednek.
Vaddisznók felől érkezhetett a vírus
A Nébih járványügyi nyomozása alapján valószínűsíthető, hogy a vírus vaddisznókkal való közvetett kapcsolat útján került be a telepre. A hatóság szerint a térségben az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a vaddisznókban kimutatott ASP-esetek száma, ami a vírus erősödő jelenlétére utal a vadállományban. A vaddisznók túlszaporodása és a lakott területeken való egyre gyakoribb megjelenése miatt már 2018-ban döntés született az állomány csökkentéséről, országos szinten nézve azonban elmaradt a várt siker. A napokban újabb beavatkozásokat jelentette be, amelyek legfőbb célja a betegségek továbbterjedésének megakadályozása, amihez – ahogy azt az Alföld egyes részein már sikeresen bizonyították – az alacsony egyedsűrűség jelenti a kulcsot. A konkrét intézkedések elsőként a fertőzött megfigyelési zónákban indulnak el.
A kockázat ezért nem szűnt meg a vállaji telep felszámolásával. A sertéstartóknak továbbra is kulcskérdés a zárt telepi tartás, a járművek és eszközök fertőtlenítése, az idegen forgalom korlátozása, valamint annak megakadályozása, hogy a házisertések közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerüljenek vaddisznókkal.
