Saját nyugdíjpénztári kalkulátorral jelentkezett a jegybank, még a piaci ajánlatokra is lehet azzal számoltatni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz MNB új, online elérhető kalkulátort mutatott be, kiegészítve az eddigiek sorát. Az új fejlesztéssel az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal kapcsolatos lakossági döntéseket kívánja támogatni. Bár a kalkulátor elsősorban nem a piaci ajánlatok összehasonlítását szolgálja, a jegybanki közlése szerint a felület nem csak a megtakarítási célok és lehetőségek alapján végezhető el kalkuláció, hanem vizsgálhatók az aktuálisan elérhető ajánlatok is.

Fotó: stockpik 1579 / Shutterstock
Hozamrátákat is figyel az új jegybanki kalkulátor
Az MNB – a pénztári szektorral való szakmai konzultáció után – jelentetett meg honlapján az Önkéntes Nyugdíjpénztári Kalkulátort. A cél segítséget nyújtani a fogyasztóknak a nyugdíjpénztári megtakarítás megtervezéséhez, megkönnyíteni a választást a piaci intézmények között, és közérthetőbbé tenni a pénztárak jellemzőit. Mindez tovább fejlesztheti a lakosság pénzügyi tudatosságát, miközben az átláthatóbb pénztári adatok a piaci versenyt is erősíthetik.
Az MNB új kalkulátorában az érdeklődő (jelenlegi és leendő) pénztártagok
- járadék, illetve
- megtakarítás fókuszú kalkulációt is végezhetnek.
Az előbbinél azt számíthatják ki, hogy az általuk elvárt (és a kalkulátorba begépelt) majdani havi pénztári nyugdíjjáradékhoz mennyit kellene havonta befizetniük.
A másik lehetőségnél pedig azt adhatják meg, hogy jelenleg havonta mekkora összeget kívánnak pénztárukba befizetni. Ez alapján a program kiszámítja, hogy mekkora összegű lesz nyugdíjba vonuláskor a teljes megtakarításuk, illetve a havi egyéni nyugdíjkiegészítésük.
Mindkét típusú kalkulátornál lehetőség van a teljes hazai önkéntes nyugdíjpénztári szektorra – az adott piaci szereplők konkrét portfólióira – is elvégezni a kalkulációt a megadott adatok alapján. A kalkulátor ugyanis a pénztárak aktuális költséglevonásait, illetve a pénztári portfóliók elmúlt időszakának hosszú távú nettó hozamrátáit alapul véve mutatja meg a konkrét elvárt befizetés mértékét a célul kitűzött nyugdíjkiegészítéshez, illetve a vállalt havi befizetés után várható nyugdíjkiegészítés mértékét.
A kalkulációt befolyásolja, hogy a fogyasztó hány éves, így mennyi ideje van még a nyugdíjig. A kalkulátor ez alapján az adott pénztárak elmúlt 10, 15 vagy 20 éves nettó hozamrátáival számol. Számít az is, hogy a fogyasztónak van-e már pénztári nyugdíjcélú megtakarítása, milyen kockázatú pénztári portfóliót részesítene előnyben, számíthat-e munkáltatói hozzájárulásra, igénybe vehet-e adójóváírást, illetve, hogy a tagdíj-befizetésének mekkora hányadát teszi ki a pénztári költséglevonás. Az elvégzett kalkuláció eredménye mindenkor tájékoztató jellegű, becsléseken alapul, azok elérése a jövőben nem garantálható.
Az MNB már eddig is évente közzétette honlapján a pénztárak éves hozamadatait, díjterhelési mutatóit (vagyis a tagdíjakból levont, valamint a vagyonkezeléshez kapcsolódó költségek mértékét kifejező mutatókat), illetve teljes költségmutatóit (TKM). Egy másik alkalmazásban emellett lehetőség van a pénztárak és az életbiztosítások TKM adatainak összehasonlítására is.
Több mint egymillió tagja van a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak
A 25 hazai önkéntes nyugdíjpénztár jelenleg mintegy 1,1 millió taggal rendelkezik.
A pénztárak az átlagos hosszú távú kedvező hozamok és alacsony költségek miatt versenyképes szereplők a nyugdíj-előtakarékossági ajánlatok piacán.
Ha valaki aktív jövedelemszerző éveinek elején, már húszas éveiben kezdi meg a tagdíjfizetést, sokkal kisebb összegű havi tehervállalással is hasonló nyugdíjkiegészítésre tehet szert, mint pl. a negyvenes éveikben magasabb összeggel előtakarékoskodni kezdők – jelzi az újdonság kapcsán az MNB.
Ahogy lapunkban megírtuk, az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – vagyonnal súlyozva – átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el, ráadásul a pénztári portfóliók harmadának hozamrátái két számjegyűek lettek. Az elmúlt három év hozamteljesítménye messze a legerősebb a pénztárak elmúlt két évtizedében. Az előző esztendőkhöz hasonlóan tavaly is jellemzően a nagyobb befektetésijegy- és részvényhányaddal rendelkező portfóliók teljesítettek a legjobban.


